Raffay Sándor: A hellenismus és a philonismus kosmogoniája. Budapest 1900.

V. Fejezet

25 A HELLENISMUS ÉS A PHILONISMUS K0SM0G0NIÁJA. e zavart a rendszertelenségig, mondhatnók azt is, hogy a rendszeresítés lehetetlenségéig fokozza. Munkáiban valami megállapított, kifejtett tanrendszert hiába keresünk, gondolatait igen nagyszámú exegetikai és bölcsészeti müvében az alkalom és tárgy kapcsán fejti ki. Innét érthető nála az ellenmondások és következetlenségek egész tömege. Van azonban egy kijelentése, mely kosmogoniája tárgyalásánál a helyes szempontot megadhatja. E kijelentés így hangzik : „Hogy valami létesüljön, kell, hogy több társuljon : a kitől, a miből, a mi által, a miért ? A kitől az alap-ok, a miből az anyag, a mi által az eszköz, a mi végre az alap maga. Tegyük fel, hogy valaki azt kérdezi : mi mindennek kell összejönnie, hogy egy ház vagy egy egész város felépüljön ? Nemde mesternek, köveknek, fáknak és eszközöknek ? Mi pedig a mester egyéb mint az alap-ok, a melytől, mi más a kövek és a fák. mint az anyag, a melyből, mi mások az eszközök, mint a közvetítők, a mik által lesz a készítmény és miért mindez, ha nem a födél és biztosság kedvéért ? Ez a mi végre. De tekints el most ettől a részleges építéstől és nézd a legnagyobb lakást, vagy várost, ezt a világot. Okául az Istent fogod találni, a kitől lett ; anyagául a négy elemet, a melyekből összeállott ; eszközéül az Isten szavát (logosát), a mely által felépült ; az építés alapjául pedig az alkotó jóságát".

1 V. A kosmogonia első kérdése, mely kielégítő feleletre vár, az, hogy mikép állott elő ez a tapasztalati világ ? Önmagától nem keletkezhetett, mert akkor örök volna nemcsak abban az értelemben, hogy kezdete nem volna, hanem hogy sem egészében, sem részeiben soha véget nem érne, tehát a mulandóságnak, a változásnak még az árnyéka sem férhetne hozzá. Ámde a világ mulandó és változó, tehát nem örök s így oka és kezdete is van. E tekintetben Philo teljesen a plátói 1 I. 228. De Cherubim 35. §. M. 162. P. 129. v. ö. Plato Tomaeusának kosmogoniai alapelvével, mely csaknem minden eltérés nélkül ezzel azonos.