Raffay Sándor: A hellenismus és a philonismus kosmogoniája. Budapest 1900.

IV. Fejezet

23 A HELLENISMUS ÉS A PHILONISMUS K0SM0G0NIÁJA. Belső világa szerint igazi héber és valódi philosophus. A héber vallásos iratokat ép oly alaposan ismerte, mint a görög philosopliiát, ezért is bölcseletének „forrása a szentírás, szelleme pedig a görög bölcsészet".

1 E két elemnek egyesítése, különösen pedig a héber monotheistikus gondolkodás egyetemes érvényre juttatása képezte feladatát. Ez ellentétes elemeket sohasem a pantheismus, hanem mindenkor egyes egyedül csak a monotheismus szolgálatában, mint a mely vallás absolut világvallás, forrása és végső czélja minden fejlődésnek, törekszik összeforrasztani. Rá nézve a héber és a görög szellem és azok minden terméke nem egyenlörangú, hanem az utóbbi az előbbinek mindenben alárendelendő. Szerint» a zsidóság minden nép közt a legelső, az emberiség feje, virága, melynek még a lelke is különb anyagból van, mint a pogányé 3 s azzal a rendeltetéssel van teremtve, hogy az összes népek jóvoltáért paposkodjék az Isten előtt, tehát közbenjáró legyen Isten és a világ között.

3 E gondolatokat Philo makacsul, zsidó szívóssággal és világoslátással mindig szeme előtt tartva, az alexandriai bölcselkedést oly magas polczra emelte, hogy ez alakban a zsidóság a képzett, iinom elméjű pogányságot, ha nem is tényleg, de lényegében meggyőzte, szelleme világát túlszárnyalta.

4 Tévedés volna azonban azt hinni, hogy Philo valami tartalmilag teljesen újat, valami egészen önálló tanrendszert alkotott. Az ő jelentősége abban áll, hogy a mit a természetes kölcsönhatás már századokon át öntudatlanul végzett, a mit a hellén és héber tehetség eddig egymás nélkül, de egymás számára alkotott, a minek elemei az alexandriai vallásbölcsészet légkörében élt és munkált kiváló gondolkodóknál eddig lerakódtak, azt ő tudatosan felhasználta s nagy ügyesen feldolgozta cz. műben a következő művekből való kivonatok : Josephus Flavius Antiquitates Indaicarum lib. 18. c. 10. Eusebii Hist. Eccl. libro II. Hieronymus in catalogo scriptoruin ecclesiasticorum. Pliotius in biblioth cod. fi. III. c. IV. c. V. és Suidas egy töredéke tartalmaznak adatokat v. ö. Hausrath i. m. II. 146. Graetz. i. m. I. 337 és II. 797. 1 Spiegler : Héber bölcsészet. 1885. 27 1., v ö. Schürer i. m. 871 s köv. 2 IV. 172. De vita Moyses I. 50 §. M. 124. P. 645 3 IV. 145. De vita Moyses I. 27 §. M. 104. P. 625 4 Zeller i. m. III. 2. 341. Graetz II. 402. Hausrath II. 180.