Raffay Sándor: A hellenismus és a philonismus kosmogoniája. Budapest 1900.
IV. Fejezet
22 A HELLENISMUS ÉS A PHILONISMUS K0SM0G0NIÁJA. szokása szerint a szabad tudományokat (éfXoxXtxá) mennél alaposabban elsajátítsa. 1 Különösen az elvont tudományok vonzották, legfökép pedig a philosophia szövevényeibe szeretett elmélyedni. Maga beszéli, hogy valósággal el volt sokszor ragadtatva. Nem járt a földön többé, hanem úgy érezte, hogy valami természetfeletti erö elragadja a rohanó égi testek körébe s ő is ott kering azokkal és szemléli a titkokat, miket emberszem elöl elfödött az isteni akarat bölcsesége.^ Ügy látszik, Philonak az egyénisége már maga is az asketikus és speculativ irányzat felé ragadta volna öt s meg is maradt volna ez irányban, ha kiválósága polgártársai figyelmét magára nem vonja s ezek öt részint egyéni érdemei és jeleskedései miatt, részint meg bátyja, Sándor előkelő politikai szereplésére való tekintetből a közéletben való részvételre nem kényszerítik. S bár a közélet némileg gátolta, mégsem terelte el szenvedélyes foglalkozásától, a bölcselkedéstől. Családi élete egyszerű, de szeretetben gazdag és a házastársak egymás iránt érzett kölcsönös becsülésével ékes volt. Mint igazi bölcs, az életből azokat a javakat gyűjtötte csak. a melyek igaz boldogságot adnak. Polgártársai bizalmát, hogy mennyire ki tudta érdemelni, mi sem mutatja jobban, mint az a körülmény, hogy a mikor az alexandriai zsidók megtámadott és erősen veszélyeztett polgárjogaik védelmére a császárhoz Rómába Kr. u. 40. év telén követséget küldöttek, a három kiválasztott élére a tudós és tekintélyes Philot állították vezető szónoknak. E követség eljárását ő maga megírta In Flaccum és De virtutibus et legatione ad Caium cz. müvében. Exegetico-philosophiai müveinek száma mintegy 50, melyeknek legnagyobb részét csak élete alkonyán a római követségből való visszatérés után írta. 3 1 Philo müveinek lipcsei kiadását használom. Bibliotheca sacra Patrum ecclesiae graecorum Pars Il.Philonis Judaei Opera omnia Lipsiae 1828. Az idézetnél a kötet és a lapszám áll elől, azután a hely. Végül azonban úgy a Mangey, mint a párisi kiadás szokásos jelzéseit is mindenütt megadom. Az érintett gondolat feltalálható : III. 89. De congressu querendae eruditionis gratia 3 §. M. 520. P. 425. ugyanaz 14 §. M. 530 P. 434. 2 V. 63. De specialibus legibus 1 §. 290 P. 766. 3 Életrajzára vonatkozólag saját művei már idézett helyein kíviil még a VI. kötetben közölt Fragmentákban s kivonatokban, továbbá : Philonis Judaei omnia quae exstant opera. Francofurti 1691.
