Raffay Sándor: A hellenismus és a philonismus kosmogoniája. Budapest 1900.
III. Fejezet
18 A HELLENISMUS ÉS A PHILONISMUS K0SM0G0NIÁJA. teljesen egyenjogúaknak érezték magukat. Ezért is az érintkezés és kölcsönhatás csakhamar megérlelte gyümölcseit a görögökre nézve abban, hogy a zsidóság monotheistikus eszmevilágának feltárulásával a speculatio új és gazdag anyagát nyerték, a zsidóságra nézve pedig abban, hogy a görög nyelv és szellem elsajátításával a kifejezés formáinak egész tárháza nyílt meg előttük, a melynek mezében az ősi tartalom is egészen új jelentőséget nyert. Téves volna azonban azt hinni, hogy „a zsidó szellem öröklött képzeteit csakhamar feladta", 1 vagyis, hogy a zsidó nemzeti theologia képzetkörét más idegennel váltotta fel, a mit még a későbbi kor vallásbölcsészetében sem találunk sehol sem. Lehet, sőt valóban igazolható, hogy az új formák kedvéért a képzetek is formálódtak némileg, de a speculatio alapja és anyaga mindenkor a nemzeti theocratia gondolatvilága maradt. Hiszen az új iránynak, az alexandriai vallásbölcsészetnek egyik legrégibb képviselője Aristobulos 2 maga is, de utána valamennyi zsidó bölcsész és író annak kimutatásán fáradozott, hogy maga Plato is ismerte a mózesi törvényt, hogy az egész görög bölcselkedés alapját a zsidó kijelentés képezi. 3 Sőt akadnak, 4 a kik azt a nem egészen valószínűtlen állítást is megkoczkáztatják. hogy a septuaginta maga is 5 nem pusztán csak az alexandriai könyvtár gyarapítására, 8 nem is csak a hellenista zsidóság szükségletére, a mely már a bibliát sem értette az eredeti nyelven, 7 hanem különösen azért készült, hogy emeljék vele a zsidóság tekintélyét, hogy, ha a görögök böleseséget keresnek, ám lássák, náluk az is megvan, de sőt az eddigi bölcseségüket is innét kölcsönözték. „Szóval, az ó-testamentomi iratok első görög for1 Stromp László : A jánosevangélium világnézete. 1892. 18 és 21. lap. 2 Élt 181—145 Kr. e. VI. Ptolomaeus Phimometor alatt. 3 Diihne i. m. 73. s köv. Kovács Ödön : A vallásbölcsészet kézikönyve. II. 50. Domanovszky E. A bölcsészet történelme. J. 318. Schenkel : Bibellexicon I. 89. * Stade i. m. II. 277. 5 Az ó-test. szentirások görög fordítása, közönségesen LXX. IV. Ptolomaeus Philadelphia alatt (288—247 Kr. e ), talán az ő egyenes parancsára készült. 6 Schlosser i m III. 53. 7 Holtzmann i m. I. 87. Hausrath, i m. II. 127. Herzog R. E. I. 230.
