Raffay Sándor: A hellenismus és a philonismus kosmogoniája. Budapest 1900.

III. Fejezet

A HELLENISMUS ÉS A PHILONISMUS KOSMOLOGIÁJA, 19 dításának semmi köze a vallásos szükségletekhez, sem abban az értelemben, mintha az egyptomi zsidóság a héber szöveget nem lett volna képes folyékonyan olvasni, sem abban, mintha ezzel akarták volna a görögöket a zsidóságra téríteni, hanem főként a zsidó dicsvágy, a mely is nem tűrhette, hogy a zsidóság irodalmi képzettsége véka alá rejtve maradjon, teremtette meg ezt a fordítást." 1 De ha talán kissé túlzott és egyoldalú is ez állítás, nem lehetetlen, hogy ez a mellékgondolat is sarkalta a septuaginta fordítóit a munkálat végzésére. E mellett bizonyítana az is, hogy a septuaginta elkészülésekor ünnepet ültek, de sőt később is a fordítás napja mindig kiváló ünnepe volt az alexandriai zsidóságnak.

3 De viszont ellene szól, hogy a palestinaiak ugyané napot szerencsétlen, gyásznapnak tekintették, úgy okoskodván, hogy lia Isten a törvényt ott a Sinai hegyén héber nyelven adta, azon is kell maradnia örökké, s ha tilos azt a törvényt tisztátalan állat bőrére felírni, annál tilosabb a pogányok nyelvével tisztátalanná tenni. 3 A hellenisták és a hebraisták ellentéte itt veszi kezdetét. Az utóbbiak gyűlölete az előbbiek iránt érthető, de nem igazolt, mert az bizonyos, hogy az idegenbe vetődő zsidókat a zsidóságnak a görög nyelvű biblia tartotta meg. Visszatérve azonban az alapgondolatra, bizonyos, hogy a zsidóság szemében a törvény az isteni bölcseséget foglalta magában s hogy ebből egyetlen öröklött képzetet sem akartak feladni. Bizonyítja Philo, „a ki szerint a zsidó törvény a legtisztább és legtökéletesebb bölcseség. A philosopliia ugyané bölcseséget foglalja magában, de nem oly tisztán és teljesen. Philo azt teszi fel, hogy a görög bölcseség a zsidó kinyilatkoztatásból eredett, hogy pl. Heraklit tana a lét ellentétéről a Genesisböl van merítve, hogy a görög törvényhozók a pentateuchot használják".

4 Ezt bizonyítja különösen a palestinai zsidóknak a hellenismus ellen való tudatos, erős, kitartó és bizonyos tekintetben eredményes küzdelme. Hogy ez a visszahatás az alexandriai zsidóság körében nem volt oly erős, igaz és természetes is, de a zsidó szellemnek itt beállott szembetűnő 1 Stade i. m. II. 277. 2 Graetz i. m. I. 38 és II. 577 s köv. 3 Hausrath i m. II. 128. 4 Domanovszky Bölcsészet története. I 321. 2*