Raffay Sándor: A hellenismus és a philonismus kosmogoniája. Budapest 1900.

III. Fejezet

A HELLENISMUS ÉS A PHILONISMUS KOSMOGONIÁJA. 17 Ez összeolvadás előmozdítása végett már az első Ptolomeus (Lagi vagy Soter), a ki maga is író ember volt,

1 a kulturélet kifejlődése eszközeiről is gondoskodott azáltal, hogy nagy költséggel, igazi jóakarattal, ritka tudományszeretettel az Athénéből elűzött tudós Demetrius Phalereus segédkezése mellett felállította a hires alexandriai múzeumot, a mely nemcsak az egész világ irodalmi termékeinek gyűjteményét foglalta magában, hanem a tudósok otthonául, munkateréül is szolgált, mintegy a mai tudós akadémiák elsőszülötte volt s egész a keresztyénség korszakáig elfogulatlan, egyetemesen tudományos szellemben maradt meg. Ezzel kapcsolatban annak a világhírű könyvtárnak az alapját is megvetette, a melyet aztán utódai tovább fejlesztve, valóban páratlanná tettek. Nem csoda aztán, ha az első Ptolomeusok uralma idején Alexandria az egész világ nevelőiskolája volt, s ha fenmaradt róluk a legnagyobb dicséret : 'AXeîavdpsïç staiv ot jtatSsôaavTsç icávta

ç zouç "EÀXrjvaç xat ßapßäp

ooç.

2 Az Alexandriában igen nagy számmal élő s a királyok által szorgalmuk, hűségük és ügyességük miatt mindenkor kedvelt, védett, polgárjogokkal is felruházott izraeliták sem vonhatták ki magukat az általános kölcsönhatásból, hanem engedtek a törvény szigorából, tágították annak szűk korlátait. Természetellenes is lett volna, ha az egyetemesebb, humanistikusabb eszmékkel való megismerkedés és érintkezés gyümölcseként nemzeti theocratiájuk particularistikus merevségében maradt volna meg. Az alexandriai zsidóság alakulása az emberi szellem történetének egyik legfontosabb jelensége, mert a zsidóság itt lép először az egyetemes művelődés körébe, itt áll azzal kölcsönhatásban, itt jut a monotheismus a görög tudományossággal első izben érintkezésbe s itt találjuk e két tényező a keresztyénségben befejezett egyesülésének kezdetét. 8 A teljesen egyenlő polgárjogot élvező izraeliták nemcsak a társadalomban, hanem a szellemi élet terén is a görögökkel 1 Mint Nagy Sándor egyik legbizalmasabb embere s állítólag természetes testvére a saját tapasztalatai alapján megírta a nagy hódító életrajzát. A munka elveszett 1. Schlosser Weltgeschichte III. 32. Dähne : Geschichtliche Darstellung der jüdisch-alexandrinischen ReligionsPhilosophie. 1834. I 7. 2 Dähne i. m. I. 6. 4. jegyzet. 3 Hercog : Realencyclopaedia I. 23ö s köv. 2