Raffay Sándor: A hellenismus és a philonismus kosmogoniája. Budapest 1900.

II. Fejezet

15 A HELLENISMUS ÉS A PHILONISMUS K0SM0G0NIÁJA. torah és a szokásjog, chalacha, a melynek feldolgozása alapján keletkezett a talmud, a hagyományok könyve.

1 A Írástudók rendje természetesen leginkább a szigorúan törvényszerű pharizeusok pártjából alakult,

2 s a törvény szigorú és rendszeres körülsánczolása által lassankint már nem is többé pártot vagy iskolát, hanem valósággal in ecclesia eeolesiolát képezett. S hogy az írástudók oly* nagy jelentőségre vergődtek, hogy a Herodesek alatt az egész népre korlátlan befolyásuk volt, hogy maguk a rómaiak s általán a hivatalos körök e hatalmukat soha meg nem szorították, de sőt a főpapi tisztségre következetesen pharizeusokat emeltek, annak egyszerűen az a magyarázata, hogy a politikával mitsem törődve, tisztán és szigorúan a vallási téren kívántak megmaradni. A hellenizálás e korának van egy igen fontos jelensége és tanúsága. Mennél inkább hangsúlyozták a törvényt, a melynek minden körülményre való alkalmazását már az első Makkabeus is lehetetlennek tartotta, Izraelnek annál inkább be kellett látnia, hogy a mózesi törvény a maga merevségében és kizárólagosságában egy életképes állam érdekeivel össze nem egyeztethető, a mivel a vallás és az állam szétválasztásának gondolata fogant meg s új egyetemesebb világnézet alakulása volt előkészítve.

8 Másik fontos jelenség pedig az, hogy a judaismus és hellenismus e komoly harczában a vergődő theocratiai szellem sokat alakult, itt-ott engedett is, a mint azt az e korbeli vallásos iratok is bizonyítják. Ez irodalmi müvek ugyan mind a vallásos buzgóság termékei, melyek czélja az ősi hithez való ragaszkodás ápolása, de mégis a particularistikus világnézetnek bennük megnyilatkozó, e korban már mindinkább egyetemesebb, tisztultabb, humanistikusabb jelleme a hellenismus közrehatásának kétségtelen bizonyítéka és eredménye. 1 1. bővebben Schürer i. m. 270 s köv. Weber : Jüdische Theologie etc. II. verb. Aufl. 1897. 130 1 2 Schultz i. m. 774. Hausrath I. 84. 3 Stade II. 409 és 280.