Raffay Sándor: A hellenismus és a philonismus kosmogoniája. Budapest 1900.

II. Fejezet

12 A HELLENISMUS ÉS A PHILONISMUS K0SM0G0NIÁJA. mozzanata a zsidóság visszaesésének, a melyet épen a tanultabbaknál s az előkelőknél tapasztalunk. A hívek és alkalmazkodók kettéválásának megindítója tulajdonkép Mattathias ama szavai voltak : „A ki buzgón ragaszkodik a törvényhez és megtartja a szövetséget, engem kövessen!" E kettéválás kezdete a synagogai theologiának, de kezdete a liellenizálódásnak is, a mely már ebben az időben hatalmas mérveket öltött. Ezt mutatja az, hogy már Hyrkán János alatt a Rómába küldött követek mind görög nevű zsidók, tehát a hellenizáltak uralmon voltak

1 s így a nemzeti királyság későbbi korában mégis csak a hellén szellem lett uralkodóvá. S ha így volt ez a zsidó theocratia központjában Jeruzsálemben, mennyivel inkább a kevesebb védelmet élvező provincziákban. Ily viszonyok között csak természetes, hogy épen a nemzeti királyság korában a theocratikus közösségben ellentétes irányú pártok keletkeznek. Már régibb időben is voltak a zsidók között mindenkor, hogy úgy fejezzük ki magunkat : orthodoxok és neologok. Az orthodoxok, a szigorú törvény pártiak, a megalkuvást nem ismerő asydeusok, ' a míg a Makkabeusok küzdelme a törvény tekintélyének csorbítatlan megőrzése érdekében folyt, nemcsak javaslói, hanem a legbuzgóbb támogatói is voltak a mozgalomnak, de a mikor a későbbi Makkabeusok már inkább csak politikai, hatalmi, sőt családi érdekeket tartottak szem előtt, a mikor ilyen szempontoktól vezetve Hyrkán János a pogány rómaiakkal is kész volt szövetséget kötni, a mikor azt kellett tapasztalniok, hogy a törvényhez híí, igaz zsidók mindinkább kiszorulnak a kormányzást intézők köréből s a szabadabb szellemű, szabadabb modorú hellenisták ragadják a befolyást magukhoz : nem állhatták meg, hogy nyíltan meg ne szólítsák Hyrkán Jánost, nem az uralkodót, hanem a főpapot, emlékeztetve némely törvényellenes dolgokra, így a tizedtörvény körében történt jogtalanságra s egyéb sérelmes ügyekre, de legfökép a vezetés egész idegenszerű jellemére 1 Schürer i. m. 43 1. — Stade, i. m 391. 1 a görög nyelv és szellem hódítását igen találóan hasonlítja a későbbi időkben a latin és a franczia hódításához. 2 Graetz : Geschichte der Judiier von dem Tode Juda Makkabi's bis zum Untergange des jüdischen Staates. 4. verb. u. stark verm. Auflage. 1888. I. 3. 1.