Raffay Sándor: A hellenismus és a philonismus kosmogoniája. Budapest 1900.
II. Fejezet
10 A HELLENISMUS ÉS A PHILONISMUS K0SM0G0NIÁJA. a hamis isteneket és enni abból a disznóhúsból, a melyet a bálványoknak áldoztak". 1 A dologban pedig legszomorúbb és legjellemzőbb az, hogy úgy az uralkodó, mint vezére Izráelt mindezek eltűrésére eléggé romlottnak és közönyösnek tartották. De tévedtek. Antiochus Epiphanes ez erőszakos fellépése a zsidó nemzet fanatismusát újra felizgatta s oly vallásháborút eredményezett, a mely nemcsak Palestinára, hanem egész Syriára nézve is a legfontosabb következményekkel járt. 2 Az elfásult zsidóság eddig az idegen megszokásának lassú mérgével fogyasztotta vallásos buzgóságának életerejét, közönyösen nézte a hellenizálódást, közönyösen az ősi hittől való elhidegülést s már-már azon a ponton állott, hogy ügyes politikával nemzeti és vallási önállóságától megfoszthatóvá lesz s a theoeratikus állam észrevétlen átalakulva felbomlik. Most azonban Antiochus Epiphanes durva támadása nembánomságából felrázta s egész figyelmét a megcsúfolt szentélyre, a kidobott és meggyalázott törvényre irányította s hozzá való ragaszkodását nemcsak felébresztette, de meg is szilárdította. Valóban Antiochus Epiphanes fellépése Izraelre nézve valóságos áldás, újraéledésének nélkülözhetetlen tényezője volt. Mattathias főpap, mikor öt 1 (57-ben arra akarták kényszeríteni, hogy a pogány isteneknek áldozzon, a szigorú zsidókat maga köré gyűjtve, egy korszakos lépéssel az engedelmességet megtagadta s a különben is hanyatlásnak indult Seleucidák uralma ellen felkelést támasztva, az utolsó független nemzeti királyság, a Makkabeusok korszakát nyitotta meg. A Makkabeusok fellépte, harcza, küzdelme és egész szereplése kezdetében merőben nem, de egész folyamában is nem annyira politikai, mint inkább vallási jellemű. Mutatja ezt maga a felkelés alapeseménye is. Mattathias a parancsnak ellene szegülve, a módini oltáron nem akart áldozni, sőt midőn egy júdeai ember fellépett az oltárra s áldozni készült, Mattathias oda futott, leszúrta s a király küldöttét is megölte és a bálványoltárt ledön' Wellhausen : Izrael népének története. Ford Kardos A. II. kiadás 97 1. 2 Schlosser: Weltgeschichte III. 539. v. ö. Stade i. m. 319—322. és 395. 1. Schultz : Alttestamentlische Theologie. II. kiad. 1878. 770 1.
