Rácz Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. I-III. Lugos 1899-1909.

III FÜZET. AZ UJ KATOLIKUSOK HITFORMÁJA, VAGY A MAGYAR ÁTOKMINTA

— 55 —

Istent: mi lehet a különbség az ön vallása és az enyém között?!» — «A különbséget abban találom, — válaszol a földmives, — hogy ön azt a Teremtőt imádja, a kit az áldozó pap teremtett; én pedig azt a Teremtőt imádom, a ki az áldozó papot teremtette.» — (Kirchenzeitung. 1900. márczius 27. 13-dik száma. 196. lap. Cleveland. Ohió.)

X. Vallást teszünk róla, hogy a megholtakért misét, szolgáltatni, adakozni, imádkozni hasznos és üdvös.

Ezen czikkely, mint szintén a nyolczadik, elvitázhatat- lanúl jó katholikus; igazolja a trienti zsinat: Decreta Conc. Trid. Sessio XXII. Doctrina de Sacrificio Missae Cap. II. végül, és Bellármin Róbert: De Romano Pontifice Liber III. Cap. 19. Mivel némely szentirási helyek (1 Kór. 3, 13 —15; Jud. 23) értelmének elcsavarása folytán egy egyházi tanitó azt találta ki, a harmadik században, hogy minden emberek, még a kegyesek is kénytelenek tűz által megtisztúlni. Ezt a találmányt elfogadta a római katholikus egyház s egyházi tudománynyá, hitágazattá tette, innen a megholtakért tartott mise arra való, hogy a tisztitó tűzben levő lelkek abból kiszabadúljanak.

XI. Vallást teszünk róla, hogy a római pápának hatalma van az írást megváltoztatni, tetszése szerint többiteni és keveshit ni.

E czikk igazolása végett a IV-dikre való hivatkozás mellett, mely ezzel ugyanazon szellemű, idézem Stapleton Tamás (meghalt 1598) e szavait: «az egyház Hermás könyvét, a Kelemen által kiadott apostoli constitutiókat és hasonló könyveket a Szentirás kánona közé igtathat». — (Relect. princ. fidei Controv. 514. lap.) — Igazoló azon tény is, mely szerint pápai jóváhagyásokkal jelent meg Kölnben 1625 ben az úgynevezett «Marien-Bibel», melyben Mária, mint minden könyvek czélpontja terjesztetik elő. Ezen Bustó Bern át által szerkesztett, pápai jóváhagyást nyert