Rácz Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. I-III. Lugos 1899-1909.
III FÜZET. AZ UJ KATOLIKUSOK HITFORMÁJA, VAGY A MAGYAR ÁTOKMINTA
— 54 — alkotott formulánál fogva, a megkivántató irányzattal, az Istennek és a Szűznek ugyanazon fiát előállítják mindennap test szerint a misében.» — Ide tartozik a «Római Káté» 541. lapján eme kifejezés: hogy «az áldozárnak teljes és tökéletes hatalma van arra, hogy a mi URunk testét és vérét egyedül ő teremtheti.» — Ismét hasonló olvasható egy 15-dik századbeli «Stella Clericorum» czimű könyvben: «az áldozárok teremtői az ő saját teremtőjök- nek.» — Más helyen Biel Gábor (Lect. 4. in Gant.) ugyancsak idevonatkozólag igy szól: «a ki engem teremtett, nálam nélkül, általam teremtetik közvetlenül.» Végül érdekes még Weissenbach jezsuita felsőbb jóváhagyással kiadott: «Verboten des neuen Heidenthums» czimű művében Máriáról tett e nyilatkozata: (XI. köt. 310. lap) «bocsáss meg nekünk oh ég királynéja! Te egyszer, csak egyetlen egyszer szülted az emberré lett Istent, ezt is csak nyomorult állapotban és a mi szegénységünkben: de a mi papjaink felyűlmúlnak téged ebben, jóllehet te mindeneket felyűl- haladsz. ük az Isten Fiát, a mikor, a hol és a hányszor akarják, dicsőssége kebeléből, a mindenható Atya jobbjáról a földre levonhatják és egy bizonyos, valóságos és igaz állapotban idvességünkre e világra szülhetik, sőt a «legroszabb ember» is képes ezt tenni, mihelyt pappá szenteltetik.» — Paschasius Padbertus szerzetes a 8-dik században ezt mondja: «a kenyér és bor földi lényege a Lélek ereje által és a megszentelési formula által ugyanazon testté és vérré változik, melyet a Szent Szűz ugyanazon Lélek ereje által fogadott és szült.» (Johannes Kálvin: Az UR szent Vacsorája. Elberfeld, 1900. 19. lap.) — Álljon itt végül még a következő történet: Egy püspöki helynök, ki épen misét hallgatott, találkozott egy templomból hazatérő protestáns földmivessel. «Mondja meg nekem, jó barátom! hogy midőn ön és én őszintén imádjuk az