Rácz Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. I-III. Lugos 1899-1909.

III FÜZET. AZ UJ KATOLIKUSOK HITFORMÁJA, VAGY A MAGYAR ÁTOKMINTA

— 34 —

azt akarták, hogy a törvény a maga teljes erejében megmaradjon» (30-dik lap). — Ugyancsak a Protestáns egyházi s iskolai Lap 1869. évi folyamában hozta tőlem e hitforma történetét és hittanilag való igazolását, magával a 22 czik- kelyből álló szöveggel együtt. Midőn a nagy vallásüldözés és gályarabság kétszázados évfordulója alkalmából kiadtam „A pozsonyi Vértörvényszék áldozatai 1674-ben“ czimű könyvet 1874-ben, szinte közölve lett e hitforma annak 70—73-dik lapjain. Noha, a mennyire lehetett, figyelemmel kisértem az akkori időszaki irodalmat, nem vettem észre, hogy ellene szó emelkedett volna. Legújabban megjelent a hitforma 1889-ben, ugyanazon könyv második kiadásában, az I-ső füzet 91—94. lapjain.

Végül álljon itt a következő levél: «Nagytiszteletű Lelkész úr! Szives jó uram! Szülőimnél időzvén, kezemhez jutott Duhr munkája, a melyben a Magyar Átokmintára vonatkozó értekezés van. A munka teljes czimét tehát bátorkodom közölni: «Jezsuita mesék. Művelődéstörténeti

adatok. Irta Duhr Bemeit. Magyarra fordította: Rózsa József. Szeged. Nyomatott Endrényi Lajosnál, 1893.» (Rózsa József 1891-ben Magyar-Bánhegyesen lakott, s valószínűleg római katholikus pap). — A 115-dik laptól a 134-dikig: A jezsuitáknak istenkáromló hitvallása. (A Cseh-magyar Átok- minta). — Mely közlésem után Nagytiszteletűséged becses válaszát köszönve, maradtam mély tisztelettel Kálóz. Fejér vármegye. Julius 8. alázatos szolgája: Balogh Elemér.

5. A huszadik század. E füzetben szinte közölve van a hitforma szövege, a második részben, a tartalom hittani igazolásánál, mely tételről tételre történik, hogy a tisztelt olvasóra nézve az utána nézés és összehasonlítás czéljából kéznél legyen a szöveg is. — Kilátás van reá, hogy «A pozsonyi Vértörvényszék áldozatai 1674-ben» czimű munka I. füzete harmadik kiadásban Isten segedelmével