Rácz Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. I-III. Lugos 1899-1909.

III FÜZET. AZ UJ KATOLIKUSOK HITFORMÁJA, VAGY A MAGYAR ÁTOKMINTA

— 33

ban hivatalosan elibök szabatott és elibök tétetett», — s erről igy nyilatkozik: «A jezsuiták hittanáról bizonyságot

szolgáltat a következő hitvallás, mely 1673-ban készíttetett Magyarországon s melyet a római egyházba visszatérőknek le kellett tenniök», — és közli a 22 tételből álló új katho- likusok hitformáját, — bebizonyitván, hogy a hitforma a jezsuiták hittana.

Andreae ellen fellépett Buchmarin: «Populär-Symbolik» czimű művében; szinte fellépett Andreae ellen 1866-ban Dr. Giefers Engelbert Vilmos: «A magyar átokminta és Synoris szűz élete Baronius és Andreae szerint. Toldalékéi felelet az Andreae 4-dik nyilt levelére. Paderborn, 1866.» Terjedelme 196 lap. A magyar átokmintának nem egész szövegét közli, hanem csak a 4, 5, 6, 9, 17. és 20. pontjait 21—22. lapokon. — Ennek és Jordánszkinak nyomain irta Fábián 1866-ban a «Magyar Sion »-ban megjelent ily czimű czikkét: «A magyar átokminta ismertetése s története». Közölte e hitformát a «Protestáns egyházi és iskolai Lap» 1866-diki évfolyamának november 25-én megjelent száma, az 1483 — 1488. lapokon. Maurer bergzaberni protestáns lelkész is, 1868-ban megjelent «Neuer Jesuiten- spiegel. Mannheim» czimű munkájában szól a «Magyar átokmintáról» s közli abból az 1, 2, 3, 4, 5, 6, 20. és 22. tételeket a 28—29-dik lapon sa magyar átokmintát ő is a jezsuiták művének tartja; de megjegyzi, hogy noha a nagycsütörtökön a római kath. templomokban felolvastatni szokott pápai átokbulla nyilvános felolvasása a jezsuitáknak XIV. Kelemen pápa által eltöröltetése óta meg van szüntetve, de eltörölve nincs; mert Gurg jezsuita «Das Lehrbuch der Moral» czimű könyve 1862. évi kiadás 681-dik lapján a 971-dik kérdésre adott feleletben azt mondja, hogy: «Ámbár az eszélyesség azt tanácsolja a pápáknak, hogy e bulla nyilvános felolvastatásától elálljanak, de mégis

3