Rácz Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. I-III. Lugos 1899-1909.

III FÜZET. AZ UJ KATOLIKUSOK HITFORMÁJA, VAGY A MAGYAR ÁTOKMINTA

— 32 —

hitvallást nem szabott meg és a trienti vallástétel használását csak megengedi: több, mint valószínű, hogy egyes

egyházi hatóságok vagy egyes klerikusok, nevezetesen a Jezsuiták, más és azok közt borzasztó, keresztyénietlen, római hierarchikus törekvésben útálatra méltó formulákat is hoztak használatba. E formulák legrettenetesebbike az úgynevezett „Magyar At oh'minta“, mely az újabb időben sokszoros vitára adott alkalmat».

Majd erre nem sokára újra kiadta a hitformát Peschek cseh diakónus 1850-ben: «Ellenreformatió Csehországban» czimü munkájában. — 1853-ban pedig Pritsche K. oznabrücki evangelicus lelkész adta azt ki s ugyanazon évben Hirsche K. oznabrücki másik lelkésztől is megjelent a szóban forgó hitforma, ki azt mondja, hogy az átokminta igaz eredetű és a jezsuiták által szerkesztetett. Lásd: Das Ungarische Fluchformular. Osnabrück. 1853. 11-dik lapját. — 1854-ben Mattlies E. evangelicus lelkész annyit mond, hogy nem tartozik a magyar átokminta a római egyház hitvallásai közzé; de nevezetessége miatt közöl belőle nehány tételt, ily czimű munkájában: Comparative Symbolik aller Christlichen Con- fessionen vom Standpuncte der evangelisch-lutherischen Confession, aus Quellen bearbeitet. Leipzig. 1854. 120. és 123-dik lap. — Dr. Paulus bádeni egyháztanácsos és tanár Heidelbergben azt írja, hogy az átokminta nem a katholikus egyházé általában, hanem némely jezsuiták túlhajtásainak tulajdonítandó. Sophronison. III. Bd. 3. Heft. S. 113. — 1860-ban is megjelent e hitforma Lipcsében, 1864-ben a soesti evangelicus lelkész is kiadta; ugyancsak 1864-ben megjelent e hitforma Pozsonyban is, Burius János-nak, a Lichner Pál által kiadott műve 86—8S-dik lapjain. — 1865-ben kiadta Andreae, neheimi evangelicus lelkész, második „Nyílt levele“ 82—86. lapjain, ily czimmel: «Római

katholikus hitvallás, mely az Evangelicusoknak Magyarország-