Rácz Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. I-III. Lugos 1899-1909.

III FÜZET. AZ UJ KATOLIKUSOK HITFORMÁJA, VAGY A MAGYAR ÁTOKMINTA

— 27 forma mutatja, melynek homlokzatán Vilmos Móricz neve áll. — A berni hires röpirat szerint, mely 1716-ban jelent meg, Heller Sámuel megesküdött e hitvallásra; szinte 1716- ban tette le e hitformát Adolf Móricz Károly 15 éves ifjú szász herczeg, még pedig itt hazánkban, Győrben, jubilate vasárnapon. — A következő 1717-dik évben a szász választó fejedelem Frigyes Auguszt tette le a szóban forgó hitformát, melyet igazol az ugyancsak 1717-ben Bécsben megjelent hitvallás, melynek czimlapján Frigyes Auguszt neve áll. — Megjelent e hitforma Jüngling fíernáttól 1717-ben, ki Vilmos Móricz szász herczeg udvari papja volt; továbbá ugyanazon évben 1717-ben kiadta Frick Illyés ulmi evan- gelicus lelkész is, ki ellen felemelkedett Weislinger Miklós I. «Der entlarvte lutherische Heilige» III. S. 150 —156; beszéde nem czáfolat, nem is komoly számbavehető beszéd, hanem merő gúny és csúfolódás, személyeskedés, a mi csak abból is megtetszik, hogy Fricket elnevezi «könnyelmű, naplopó lutheránus gazembernek». Látszik, hogy az új katholikusok hitformájának szélesen kiterjedő irodalmáról fogalma sem volt. — Buder Gottlieb is kiadta e hitformát 1719-ben, ugyanő 1720 ban ismételten kiadta. Szinte 1719- ben bocsátotta közre dr. Petersen János e hitformát, mely nemsokára, nevezetesen 1725-ben újra megjelent Ulmban, mint a melyet Clasin Anna letett, mit Frick Illyés ulmi protestáns lelkész is bizonyított.

Bartholoniei I ólmos Emészt weimári udvari lelkész 1738-ban adta ki az új katholikusok hitformáját «Acta historico-ecclesiastica» czirnmel ellátott műve Ill-dik kötetében, ki ellen szinte czáfolatra kelt Veislinger Miklós «Hochrölhige Schutz-Schrift des scharf angeklagten, doch aber ganz unschuldig befundenen Lutherthums. Constanz, 1742»; de csekély eredménynyel, mert 1755-ben újra megjelent a hitforma a «Miscellanea Groeningana»-ban,