Rácz Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. I-III. Lugos 1899-1909.
III FÜZET. AZ UJ KATOLIKUSOK HITFORMÁJA, VAGY A MAGYAR ÁTOKMINTA
— 26 — testánsok üldözéséiből“ czimű munka szerzője pedig, Reiser Antal, ki az évet, napot, az üldözők és üldözöttek neveit, a számüzötteket, a megszabadúltakat, a helyet, hova jöttek, a téritvényeket, melyeket aláírás végett eléjök tettek, szóról- szóra előadja: bizonyára igen arczátlan ember volna, ha ő mindezeket költötte vagy koholta volna! De még sok számíízöttek, kik Németországban húzódtak meg s máig élnek s kik előtt Greszner Illyés beszterczebányai lelkész ismeretes volt: bizonyságot tesznek arról, hogy az hittől szakadttá lett, hitét megtagadta; jóllehet nekik a hitforma elő nem mutattatott, melyet tehát nem is láthattak, de letenni még kevésbé kívántak. Ám ha soha senki nem tudná is ezen hitforma hitelességét történetileg bebizonyítani: annyi kétségen felyűl áll, hogy ez a hitforma, tekintve a benne foglalt tételeket, minden bizonynyal római hitvallás, azaz: azon tanitmányok, tanok, melyeket tartalmaz, a római hittani irók tantételeivel s a folytonos gyakorlattal megegyeznek. A honnan méltán csudálkozik az ember, hogy azokat a nem római katholikus irók előtt mégis tagadják. A tizenhetedik századból több mondani valónk már nincs, csupán azt említem még meg, hogy az új katolikusok e hitformáját letette 1697-ben T. Frigyes Ágost az ausztriai Bádenben; ez a történeti tény már, és a tizen- nyolczadik századbeli több hasonló példa illusoriussá teszik Peschek azon előállítását, hogy csak közönséges embereknél alkalmazták e hitformákat; hiszen a történet igazolja, hogy grófok, herczegek, fejedelmek, sőt még királyné is letette e hitformát. 3. A tizenmjolczadik század. Vilmos Móricz szász herczeg 1715-ben, Prágától nem messze Doxánban, egy zárdában letette az új katholikusok hitformáját, deczember havában, testvérének, ki 1707-től fogva esztergomi érsek volt, Krisztián Augusztnak kezébe, a mint ezt a Mainzban megjelent hit
