Rácz Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. I-III. Lugos 1899-1909.
III FÜZET. AZ UJ KATOLIKUSOK HITFORMÁJA, VAGY A MAGYAR ÁTOKMINTA
— 16 lábbal tapodták és minden bűneiket meggyónták: ekkor kapták a gyónóczédulát, mely csaknem egészen megegyez a glogaui gyónóczédulával s következőleg hangzik: «En szegény és nyomorúlt bűnös, megvallom és meggyónom neked, tisztelendő gyóntató atya! az Isten előtt, a boldog- ságos szűz Mária és minden szentek előtt, hogy én az időben, mig az eretneki tan mellett voltam, nagy tévelygésben éltem, valamint mikor járultam az eretneki URvacsorához, rósz kenyeret ettem és rósz bort ittam. De most már egész éltemen át ehez tartom magamat; amazt átkozni és üldözni és többé helyeselni nem fogom. Segéljen erre Isten, a a szeplőtlen Szűz Máriával és minden szentekkel!» Azon száműzött, ki egy ily hitvallást letett Csehországban, később felette megbánván tettét, Lausitzba menekült s futtában a hitforma másolatát magával vitte, melyet Bernt Venczel Oybinben Zittau mellett német nyelvre fordított. E hitformát a menekült egy egyházi ágendából, egy iskola- mesternél irta le. Már azon körülmény, hogy egy ágendában állott e hitvallás, azt bizonyítja, hogy egyházi használatban volt; de hogy egy ágenda miért volt egy iskolaépületben : abból magyarázható ki, hogy az ellenreformáczió azon éveiben néha hosszabb ideig nem volt római katholikus lelkész, kit azután szükség esetén kereszteléseknél, temetéseknél az iskolamesternek kellett helyettesítenie. Eféle közleményeket katholikus részről kétségbe vonnak, tagadván, hogy az áttétektől ilyeneket kívántak volna. Meg vagyunk győződve, hogy a mai katholikusok felette igen szeretnék, ha e tudósításoknak nem volna alapja és hogy ha a tény oly kiáltó nem lett volna. A kik tagadják, természetes, hogy ama zűrzavaros időből keveset olvastak, különben ők is hasonló kifejezéseket találtak volna mindenütt. — Kifogást tesznek, hogy a trienti zsinatban egy egyszerű áttérési minta készíttetett, melytől eltérni átokbüntetés alatt tiltva volt. De a
