Rácz Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. I-III. Lugos 1899-1909.
II FÜZET A POZSONYI VÉRTÖRVÉNYSZÉK ÁLDOZATAI 1674-ben.
222 1675. márcz !8-án estve Leopold várból, a munka színhelyéről, nem a nyilvános kapun, hanem valami rejtek-árkon titkon kiszállíttatván, az ott termett gyalog- és lovas katonák kíséretében kocsin, Morvaországon, Ausztrián, Schottwienen át, egész napon keresztül törökvasba verve hajtatva, mint a barom, majd másnap egyik lábáról a vas levétetvén, Steier- országon. Kárniolián át Triesztbe vitetett, hol valami rejtekhelyen, a városon kivül szakállától, bajuszától megtosztatott s katonai öltöny felvételére s fegyverhordozásra kényszerittetett, melyeket vissza utasítván, ismét kifosztatott pénzéből és ruháiból, azután hajón helyheztetve el. az Adriai tengeren szállíttatott Peskarába. Innen az Alpokon, nagy kősziklákon keresztül, éhen-szomjan kisértetett Nápolyba, hol május 8-án a »Capitaneatus« nevű gályára eladatott 50 darab aranyon, itt haját és szakállát, mely már egv kevéssé nőni kezdett, egy török levágván, az olasz tisztek osztályozása s elhelyezése folytán a »Szűz Mária« nevű gályára tétetett átal Midőn a gályák Szieziliába eveztek Messana ellen, a gályákon levő foglyok számára készült ruhákat adtak neki. melyeket, midőn nem akart felöltem, a foglyok megragadták. csupaszra le vetkeztették s a ruhákat erővel ráhúzták. és azon gályákon levő tiszttársaival, K ö p e- czivel és Karas znaival együtt 1675. junius 4-én Szieziliába vitetett s Melassó várba szállásoltatok: társai azonban, erőtlenségük miatt 4 hónap múlva onnan visszavitettek Nápolyba; ő. mint egészségesebb, egyedül maradt vissza a gályákon, éjjeli s nappali hajózásban s evezésben volt épen úgy, mint más gonosztevők s muliammedánok. 1675. júniustól fogva 1676. február 11-ig, mely idő alatt hogy hányszor veretett kékre mezítelen teste ostorral, kötéllel, korbácscsal. mennyi éhséget, szomjúságot szenvedett,
