Rácz Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. I-III. Lugos 1899-1909.
II FÜZET A POZSONYI VÉRTÖRVÉNYSZÉK ÁLDOZATAI 1674-ben.
221 tatott ki törvényes meghívás útján boldog emlékű Zebegnyei János esperes által a Torna vármegyében fekvő körtvélv^si református egyház lelkészéül, hol 0 és fél évi lelkészkedése után gróf Kegle vich Miklós horvát származású Torna vármegyei kényúr által Szelepcsényi György esztergomi érsek és más római katholiknsok parancsából elzavartatván. 1673. márczius 5-én ugyanazon kényúr által katonákkal és jezsuiták által tovább űzetvén, mint hajdan Dávid, erdőkben, berkekben, kősziklaüregekben lakott családjával együtt, majd Beretke nevű faluba érkezett, hol fél évet töltött nyilvános foglalkozás nélkül (titkon azonban végezvén azt); innen a béllyei egyháztól új meghívást nyert, mit elfogadván, elment oda, de csak 8 hónapig lakhatott ott s hirdethette az igét, mert a putnoki római katholikus vallásit parancsnok, Kalló András megidéztette Pozsonyba 1674. márczius 5-re s azon vármegyebeli lelkésztársaival együtt megjelent ott márczius 17-én, és miután hitvallása miatt sok kísértésnek volt kitéve, de ő állhatatos maradt, ápril 4-én fő- és jószágvesztésre ítéltetett, a halálos Ítélet kihirdetése után még darab ideig volt szállásán. Május 27-én az érsekhez hivatván, megvizsgáltatott s azután a pozsonyi börtönökbe vettetett, honnan június 17-én felhozatván, kocsin többekkel együtt Leopold várba szállíttatott és részint Nagy-Szombatban, részint a leopoldvári útban ruhájától, pénzétől, könyvétől megtosztatott. Leopoldvári fogságában a legsúlyosabb, a legundokabb munkákkal, jó és rósz időben, télen jobban, mint nyáron folyvást terheltetvén, csak katonakenyéren és vizen tartatván, számtalan verésekkel bán- talmaztattatott. puskaagygyal és dárdákkal üttetety mivel a római katholikus szertartásokon jelen lenni nem akart, a templomba be- s onnan kivonszoltatott:
