Rácz Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. I-III. Lugos 1899-1909.

II FÜZET A POZSONYI VÉRTÖRVÉNYSZÉK ÁLDOZATAI 1674-ben.

— 22

63. Bóczik István, puszta-födémesi ágostai hitvallású lelkész, Pozsony vármegyéből. Jelen volt a megidézésen.

64. Bogdán Mihály, acsádi református lelkész, Veszprém vármegyéből.

65. Bohns György, szádoki ágostai hitvallású lelkész. Ez 1672—1673-ban csiziczi lelkész volt, honnan ez utóbbi évben vitetett Szádokra.

66. Bolobrádi Pál, báthi ágostai hitvallású lelkész, Hont vármegyében. Ez 1657-ben trencsini iskolarektor volt. Aláirt a téritvénynek 1674. május 10-én, s igv lelkészi hivatala gyakorlásáról véglegesen lemondván, mint magán ember bent maradt a hazában.

67. Boly vagy Báli György, abonyi református lelkész. Szolnok vármegyéből.

68. Borbély Dávid, felső-csieseri református lelkész, Ung vármegyéből.

69. Borbély Mi klós, mindszenti református lelkész Csongrád vármegyében.

70. Borhidai Miklós, szentandrási ágostai hitvallású lelkész Sopron vármegyéből. E jeles férfiú egyike Krisztus legállhatatosabb és legbővebb szolgáinak. Fő jellemvonása a hitbátorság és hitszilárdság. Mielőtt megkezdte volna a pozsonyi rendkívüli törvényszék a maga dicstelen működését: Borhidait már érülté a háborgattatás vihara. Ugyanis némely vakbuzgó római férfiak által kifizetett a lelkészi lakból. Már számkivetésben volt akkor, midőn megidézte őt a pozsonyi vértörvényszék 1674. márczius 5-re. O meg is jelent, mert gyávaságnak tartotta volna az idézés elől félrevonulni, elrejtőzni, meghátrálni vagy titkon elbujdosni. Mivel semmiféle téritvénynek aláirni nem akart: ezért elitéltetett fej- és jószágvesztésre, s ennek folytán elhurczoltatott Leo- poldvárra, hóhér által is kisértetve, ki a fogoly pré-