Rácz Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. I-III. Lugos 1899-1909.
I FÜZET A POZSONYI VÉRTÖRVÉNYSZÉK ÁLDOZATAI 1674-ben.
105 örök igazság kiszolgáltatása felőli minő hittel lehetett, e levelek alapján száműzetésre vagy halálra Ítélni 735, sőt az előző két izbeli idézést tekintve, 768 protestáns lelkészt, tanárt és tanítót, kik közül a nagyobb rész, sőt, mindannyija hü fia, hasznos polgára volt a hazának; holott: a) régi és örök igazság az, hogy itélethozásnál bűnügyben egy tanú nem elégséges; egy ember szava érvénytelen mind isteni (5 Móz. 19,15és Máté: 18,16), mind emberi (lus tripartitum II. Rész : 27. 28 és 29 czimei) törvények szerint; — b) mert Vitnyédi már 1674-ben, a megidéztetéskor nem élt, sőt öt évvel az előtt elhalt, mit Lapsárszky törvényszéki titoknok is bizonyít, igy írván: ,,Extractus brevis et verus etc.” II. §-ban: „Vitnyedius in animo male sibi conscio tantopere coepit angi: ut mortem repente turpiterque obiverit— szinte nem élt Keczer sem 1671-dik éven túl; mert 1671-ben megöletett; (Lásd : Kősziklán épült ház ostroma 16-dik lapját.); már pedig a Jus tripartitum II. Rész 23-dik czime szerint: „valamint megholt emberre hivatkozni nem lehet: úgy annak tanúbizonyságával, nyilvános törvényszéken élni nem szabad, mivel itt határozottan szem — és fültanuk érvényesek.” — No de hát az alkotmány felfüggesztésével a törvények is hatályon kívül voltak helyezve!!! Most már lássuk azon tényeket és okmányokat, melyek azt igazolják, hogy a protestáns prédikátorok és iskolatanitók nem voltak részesei a Vesselényi-féle összeesküvésnek, hanem ártatlanéi és csak azért üldöztettek s ítéltettek el, mert protestánsok voltak: 1. Az összeesküvés fejei római katholikusok voltak, kik közül többen, mint Nádasdy, ki 1643. November 25-én tért át a római katholikus egyházba, kegyetlenül üldözték a protestánsokat, amit pedig ez esetben teljességei nem kellett volna tenniök, sokkal inkább czéljok elérése végett részökre kellett volna megnyerniük azokat.
