Zoványi Jenő – Révész Kálmán – Payr Sándor: Magyar protestáns egyháztörténeti monographiák. Budapest 1898. (A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság kiadványai)

II. Gyöngyösi Pál (1668—1743,). Irta Révész Kálmán.

GYÖNGYÖSI PÁL. 1668—1743. A magyar protestáns egyház történetének legszomorúbb korszakában folyt le Gyöngyösi Pálnak, e nagytudományú, törhetlen tevékenységű, de szenvedélyes jellemű református papnak meglepő viszontagságokkal teljes élete. Árva Pál Gyöngyösön született 1668-ban. Az akkori idők szokása szerint az egyszerű családnevet

1 csakhamar kiszorította a szülővárosáról vett jóhangzású Gyöngyösi név s hősünket Gyöngyösi Pálnak ismeri a történelem. Fiai pedig már pettyéni Gyöngyösieknek írják magukat, azonban ez előnevet aligha tudták volna nemeslevéllel igazolni. A nógrádmegyei Petény-ről és a krasznamegyei Petenyéről csakugyan nyert egy-egy Gyöngyösi előnevet, de a szatmármegyei Pettyen-m\, tudtunkkal, soha. A három név nagy hasonlósága azonban igen könnyen lehetővé tette, hogy az öreg Árva uram magas állásra jutott unokái, pettyéni Gyöngyösi név alatt, a sokágazatú nemes Gyöngyösicsalád tagjaiként tekintessenek.

2 A mi Pálunk nem egyetlen gyermeke volt szüleinek, egy testvérbátyja, István, 1689. nagylétai, 1700. félegyházai, 1704—1709. köbölkút! pap és érmelléki esperes.

3 Minden valószínűség szerint az ő nyomdokain ment öcscse is a debreczeni főiskolába, hol 1690. január 15-én írta be nevét az anyakönyvbe; ugyanitt 1696. már mint széniorral