Zoványi Jenő – Révész Kálmán – Payr Sándor: Magyar protestáns egyháztörténeti monographiák. Budapest 1898. (A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság kiadványai)
IV. Id. Wesselényi Miklós báró küzdelme és szenvedése vallásáért. Irta Földváry László.
és öcscse Dániel István kedves fiaik után Szigetre kimenének s ott áldásuknak szívből származott buzgó kivánási után búcsút vőnek egymástól. 15 A Lengyelországba beérkezés után csakhamar a fővezér Hadik András udvarlására és tiszteletére ment ezredesének engedelmével a két ifjú, a mikor is előbb Wesselényi lépett alkalomba egy vitéz öreg kapitánynyal skvadronja iránt, majd a főhadi vezér közbenvetésére és parancsolatjára Dániel Istvánnak is megindult egy öreg kapitánynyal való vására. 14 Az ekképen nagy hamarsággal kapitányi rangra emelkedett ifjú Wesselényi nemcsak mint merész lovas, hanem mint lovassági tanító is ritkította párját. Századát a legfárasztóbb és nyaktörőbb gyakorlatokban zaklatva iparkodott oda képezni, hogy az képes legyen véghezvinni a lehetetlennek látszót is, bravourral, csodálkozást keltő módon. Olykor még holdvilágnál is megfúvatá a trombitát és gyakorlatokat tétete huszárjaival, a mit azok kész engedelmességgel s zúgolódás nélkül végeztek, mert ifjú kapitányuk nemcsak a szolgálati fegyelmet gyakorolta szigorúan, hanem szive jóságának és lelke nemességének is számos jelét láttatá velük. Hópénzüket pótolá, a zsibói fabrikából évenkint új öltözeteket varrata nekik s maga tanítgatá legszilajabb lovaikat. Egy gyermekekkel megterhelt tiszttársának oda ajándékozá az egész havipénzét s strázsamesterének holtiglani élelmet ada; átalában pedig a kinek szüksége volt segélyre, azon nagylelküleg segített. 1:> II. József császár ismerte Wesselényi katonai érdemeit s tudományos kimüveltetéséről elhiresedett anyját. Erdélyben jártakor meg is látogatta ezt Zsibón s tőle Galicziában szolgáló fia számára levelet kivánt, melyet aztán anyja köszöntése mellett maga adott át neki. A hadi gyakorlat alkalmával Wesselényi csapata úgy viselte magát, hogy az nagy mérvben megnyerte a császár tetszését s bizonyossá tette őt, hogy magas kegyeire számot tarthat. 145 Nem sokkal ezután a császári királyi ós apostoli sz.
