Zoványi Jenő – Révész Kálmán – Payr Sándor: Magyar protestáns egyháztörténeti monographiák. Budapest 1898. (A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság kiadványai)

IV. Id. Wesselényi Miklós báró küzdelme és szenvedése vallásáért. Irta Földváry László.

Kolozsvárról és a nagy-enyedi kollégiumba szállította, hol a jeles Kovács József professor mellett volt lakása, tanulása és társalkodása."

11 Ugyanekkor Wesselényi is odahagyta a kollégiumot, s az egész évet otthon Zsibón töltvén: mintegy előkészületül jövő pályájához Grundéi lovászmesterük vezetése mellett kitűnő lovaglóvá képezte magát, a ki még utolsó esztendeiben is hősi kellemmel ülte paripáját a legteljesebb nyugalomban, míg a ló alatta tüzet, lángokat lihege. II. Katonai pályája. Az 1769-dik évben az enyedi quartélyban levő báró Barkó generális gondviselő vigyázása és igazgatása alá adta anyja Wesselényit, hol elsőben mint kadét tett szolgálatot, majd a következő évben a császári ós királyi fölség kegyelmességéből a Bethlen Ádám nevét viselő huszárregimentben vitézkedő hadnagyok rendébe ,írattatott be.

12 Ugyanekkor unokatestvére Dániel István szintén a vitézek rendébe álla s b. Barkó generális mellett ő is elsőben úgy volt mint kadét, de adjutanti szolgálatot is tett: majd az 1771-dik év november havában hasonlóképen hadnagyságra emeltetvén: a rokon és gazdag ifjak, kik között az életnek és születésnek csaknem azon egy ideje, azon egy vér, az együtt való neveltetés, lakás, társalkodás és tanulás az atyafiságos szeretetet a legszorosabbá és állandóbbá tette, együtt csörtették a kardot, hódíták a leányi sziveket és ürítgetek a gyönyör kelyhét. Csak rövid ideig tartott azonban a nagy-enyedi könnyű és vidám élet, mert az 1772-dik év pünkösd havában a nemes Bethlen-regiment Erdélyből Lengyelországba vezéreltetvén: annak vitéz alezredese Wrancsics Pállal a mi ifjaink is oda ménének. Az indulás gyorsan történt s még csak annyi késedelmezésre való idejük sem volt-, hogy szülőiktől búcsút vehettek volna; de a mit a fiúi kötelesség nem tehetett, megcselekedte azt a szülői indulat. Wesselényiné