Zoványi Jenő – Révész Kálmán – Payr Sándor: Magyar protestáns egyháztörténeti monographiák. Budapest 1898. (A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság kiadványai)
III.Magyar pietisták a XVIII. században. Irta Payr Sándor.
pietisták jellemző jó tulajdonságait magában egyesítette és ez: Wimmer Ágoston, a volt felsőlövői pap. Kiváló irodalmi munkásságot fejtett ki, a bibliaterjesztő társulatnak Magyarhonban első lelkes és tevékeny ügynöke. A cura pastoralis terén „egy második Oberlin, lelkész, atya, iskolamester, kertész, auctor, orvos, ügyvéd, kalmár (a bibliákban) és biró" egy személyben. 67 A felsőlövői tanintézeteket csekély erővel, Franckera emlékeztető hiterővel ő alapítja meg. Egyik egyházkerületi gyűlésen megkérdeztetvén: de hát honnan fogja tervbe vett tanintézeteihez a szükséges anyagi eszközöket előteremteni? Azt válaszolta erre: „Remélem, az Úr Jézus Krisztus még nem mondott csődöt!" A pietisták áhítatossági irodalmában nyilatkozó igazi mély és benső vallásosságnak volt híve és terjesztője Wimmer is. Semmiképen sem helyeselte, midőn a fentebb már említett ó-graduált (Új Zengedező Mennyei Kar), melyet még jó pietista atyáink írtak és szerkesztettek, a kerület egy újabb, de sokkal gyengébb és szárazabb tartalmú új énekes könyvvel (a mostani dunántúli) cserélte fel s ennek mielőbbi használatba vételét elrendelte. Wimmer valósággal izgatott e rendelet ellen. Meglátogatta a gyülekezeteket személyesen (így pl. Bakony-Szombathelyen is járt) s buzdította őket, hogy ne tágítsanak a jó graduáltól, ő gondoskodni fog annak újabb kinyomatásáról. S valósággal a helytartótanácstól eszközölt ki az egyházkerület külön rendeletet az ó-graduál újabb kinyomatása ellen. 68 Hogy gyülekezeteink mennyire szerették a pietisták énekes könyvét és Wimmer szavát mennyire szivökbe vésték, arra jellemzőpéldánk van. 1847-ben a püspök egyházlátogatáson volt L. P.-án és a hívek még mindig a vastag graduálból énekeltek a templomban. A püspök az egyházlátogatási közgyűlésen, hogy bebizonyítsa a hívek előtt, mennyire idejét mult, elavult már az a graduál, példaképen idézte előttök a 315. ének 12. versét: — Már hogyan is énekelhettek, édes híveim, ma ilyeneket:
