Zoványi Jenő – Révész Kálmán – Payr Sándor: Magyar protestáns egyháztörténeti monographiák. Budapest 1898. (A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság kiadványai)

III.Magyar pietisták a XVIII. században. Irta Payr Sándor.

MAGYAR PIETISTÁK A xvm. SZÁZADBAN. 165 9. Simonides János: Collegium apostolico-lutheranum. Wittenberg, 1676. (Kellio Miklós jezsuita ellen írva.) 10. Simonides János: Exul Praedicamentalis. Wittenberg, 1679. XII. A magyar pietisták megillető helye hazai egyháztörténetünkben. Visszatekintés. A pietismus további sorsa a magyarok között. A nagyvázsonyi anyakönyvben Hegyfalusyról, a Százlevelű Eózsa írójáról eme jellemző sorok vannak bejegyezve: .,1730. jan. 5. Kettős tiszteletű M. Hegyfalusy György e világból boldogul kimúlt és eltemettetett. A többiről nem emlékezünk". így mentek feledésbe Hegyfalusyval együtt a többi magyar pietisták is. Hazai egyháztörténetíróink a pietismust csak a rózsahegyi zsinat kapcsán veszik tudomásul. Itt is megelégesznek azzal, hogy Krman heves kifakadásait és az ellene felszólalni merészelt tót papok nevét megemlítik. Zsilinszkynek azon megjegyzése is, hogy e zsinat után nem mertek többé a magyar ifjak Haliéba kijárni, a mennyire téves, annyira alkalmas arra, hogy szemfedőt takarjon a magyar pietistákra. Holott tárgyalásom folyamán, azt hiszem, sikerült bebizonyítanom azt, hogy a pietismus szellemi irányának különösen a dunántúli magyar evang. egyházak legjobb lelkipásztoraira határozottan nagy és üdvös befolyása volt. Sőt többet mondhatunk: nemcsak a magyar theologia, hanem a hazai tudományosság egyéb ágai is hálára vannak lekötelezve a pietismus iránt. Csak röviden összefoglalva is, mit köszönhet a magyar evang. egyház a pietismusnak? A XVII. század végén a prot. lelkészek pozsonyi elítéltetésével beállott gyászos decennium után új életre ébredező magyar egyházakba ezek a pietisták öntöttek erőt és lelket. A legnagyobb önfeláldo-