Zoványi Jenő – Révész Kálmán – Payr Sándor: Magyar protestáns egyháztörténeti monographiák. Budapest 1898. (A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság kiadványai)

III.Magyar pietisták a XVIII. században. Irta Payr Sándor.

domi latere, quam foris se posse sufficienter custodire. Qui igitur intendit ad interiora et spiritualia pervenire, oportet eum cum Jesu a turba declinare." (De Imit. Chr. L. I. c. 10. n. 2.) A lelkipásztorok a családi és magán életben is példányképül szolgáljanak. A pap gyermekeivel és cselédjeivel szorgalmasan és buzgón tartson házi isteni tiszteleteket. A játékot, tánczot, vendégséget, pompát ne tűrje meg házában stb. És a pietista papok mindezt nemcsak hirdették, hanem életükkel is bizonyították. A pietismus híveiként felsorolt magyar papok mind birták kortársaik becsülését s mint esperesek, püspökök előkelő állást foglaltak el az egyházban. Családjaik is megfelelő tiszteletben részesültek s az apák magokhoz méltó fiakat neveltek. Torkos András, Bél Mátyás, Bárány György, Kis Péter fiai utolérték, részben felül is multák apjokat. IX. A pietisták szélesebb körű munkássága a hazai tudományosság terén. Bél Mátyás Halléban lesz geográfussá. Bárány György Francke után irja az első magyar nyelvű neveléstant. A pietista papok tudományos munkássága nem szorítkozott pusztán a gyakorlati theologia terére. A káték, hitvallási iratok, imakönyvek, énekes könyvek, újszövetségi fordítások, bibliamagyarázatok és egyházi beszédek megírásával mint lelkészek első sorban saját egyházfelekezetöknek tettek nagy szolgálatot. De az egyház körén túl a hazai tudományosság tágasabb mezején is elévülhetlen érdemeket szereztek. A pietisták az őket jellemző gyakorlati érzékkel a realekra is nagy súlyt fektettek oktatási rendszerükben. Halléban, Francke hires intézetében a „Geographisches Institut" méltó dísze és büszkesége volt a mesternek. Ebben