Zoványi Jenő – Révész Kálmán – Payr Sándor: Magyar protestáns egyháztörténeti monographiák. Budapest 1898. (A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság kiadványai)
III.Magyar pietisták a XVIII. században. Irta Payr Sándor.
a tanulók díszes földabroszokat készítettek és a földrajzot a történelemmel egybekötve tanulták. Bél Mátyás azon szoros viszonynál fogva, melyben Franckéhoz, mint fiának nevelője és intézetének tanára állott, a legnagyobb valószínűséggel itt Halléban képezte ki magát geográfussá s innen hozta magával haza a földrajzi és történeti tudományok iránt a nagy szeretetet és lelkesedést. Itthon mint pozsonyi tanár tanította 1710-ben a földrajzot. Ekkor érlelődött meg lelkében azon régi vágya, hogy hazájának, Magyarországnak földrajzát megírja és pedig a Francke intézetében tanult módszer szerint: a földrajzot a történelemmel egybekötve. És így születik meg „Notitia Hungáriáé Novae" czímű hires munkája. A földrajzon és történetíráson kívül nyelvészeti és irodalomtörténeti dolgozatai is maradtak fenn. 50 Bél valóban páratlan buzgalommal és nagy áldozatkészséggel szolgálta a tudományt. Erős lélekkel, szívós akarattal küzdötte le az útjában álló sokféle akadályt és előítéletet, melylyel ő a XVIII. században mint „akatholikus, eretnek" pap találkozott. Mikor földleírása megjelent, akadtak, kik elismerés helyett azzal kárhoztatták, hogy felfödi az ország titkait a külföldiek előtt, tehát hazaárulást, kémkedést követ el. S hogy ennyi félreismertetés, hálátlanság és egyéb akadályok ellenére a pozsonyi egyszerű evang. pap a magyar tudományosság büszkeségévé küzdötte fel magát, ehhez az erélyt, kitartást, a tudomány szeretetét, a fáradhatlan buzgalmat és Istenbe vetett hitet a pietismus nagy mestereinek példájából merítette. Bél Mátyás, történeti munkáiban az egyház múltjára is kiváló gondot fordít. S egyháztörténeti részletiratokat Bárány György és Miskey Ádám is hagyott reánk. Amaz a tolna—báránya—somogyi, ez pedig a kemenesalji egyházmegyének történetét írta meg. Fábri Gergely a vadosfai vallási zavargásokról írt történeti feljegyzéseket. De munkáik kéziratban maradtak. Schmeitzel Márton az erdélyi á. h. ev. egyház állapotáról írt egy munkát s Jenában ki is adta.
