Zoványi Jenő – Révész Kálmán – Payr Sándor: Magyar protestáns egyháztörténeti monographiák. Budapest 1898. (A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság kiadványai)

I. Magyarországi superintendentiák a XVI. században. Irta Zoványi Jenő.

zsinatolókban közös hitelveik összeállítgatása után mindjárt felébredt az a törekvés is, melynél fogva a körükben lakók a régi mód szerint újra rendszeres testületté szervezkedjenek, hogy közös érdekeiket közösen oltalmazzák, ügyeiket egymás hozzájárulásával intézzék s magok közt rendet és fegyelmet tartsanak. Kevés magyarországi zsinat emléke maradt ugyan korunkra a reformácziónak első harmincz-negyven évéből, de csalatkozhatatlanul föltehető, hogy a XVI. századnak legalább negyvenes és ötvenes éveiben számtalan olyan zsinatot tartottak, melyeknek a mai kor még megtörténtéről sem tud, nemhogy végzéseit ismerné. Közelebbről az a tízéves időszak, melyből a medgyesi (1545.), erdődi (1545.), eperjesi (1546.), két toronyi (1549. és 1550.), valpó- és vukovár-környéki (1551.), püspökladányi (1551. vagy 1552.), beregszászi (1552.), két nagyszebeni (1552. és 1553.), tállyai (1554.), két óvárii (1554. és 1555.), széki (1554. vagy 1555.) és újból erdődi (1555.) zsinatok tárgyalásairól, illetve határozatairól maradt fenn több-kevesebb adat, még számos más zsinatot is tudna fölmutatni, ha át tudnának szemeink azon a sűrű ködön hatolni, melybe az akkori egyházi események nagy része burkolózott. A reformáczió századának épen közepére esik az a zsinat, mely nem számítva az egyszerű elvi kijelentésre szorítkozó medgyesi zsinatot, tudtunkkal első ízben intézkedik a protestáns püspöki hivatalról, a rendszeres testületté szervezkedésnek az akkori felfogás szerint ezen legfőbb feltételéről és kellékéről. A toronyi

2 zsinat ez, melyet Petrovics Péter pártfogása alatt a fejetlenül álló csanádi püspökség területéről egybegyűlt lelkészek 1550-ben tartottak, a kik, miután a megelőző évben ugyanott a lelkipásztori teendőkre vonatkozólag intézkedtek, ez alkalommal az esperesi és superintendensi tisztet körvonalozták, különös tekintettel az egyházlátogatás terén való teendőikre. Legalább így állítja Geleji Katona István 3 és utána több régi egyházi írónk,

4 a kik közül ha más nem, maga Geleji