Zoványi Jenő – Révész Kálmán – Payr Sándor: Magyar protestáns egyháztörténeti monographiák. Budapest 1898. (A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság kiadványai)

III.Magyar pietisták a XVIII. században. Irta Payr Sándor.

1724. márcz. 25-én foglalta el a lelkészi állást Vadosfán Büki Ferencz után. Vásonyi idejében építettek paplakot, és új tágasabb templomot, melynél ő is híven segédkezett, min; búcsúztatójában halljuk: Dolgozott maga is serény tselédivel, Hozzáfogott hiven, gyakran kezeivel; Szolgái, marhái együtt erejékkel Segítték e munkát minden tehetséggel.

10 Ele'e vége felé sokszor betegeskedett. Meghalt 1737. ápr. 20-án. Levelezésben állott Szeli József brassói magyar lelkészszel s ez által a dunántúli magyar lelkészek által írott könyveknek az erdélyi magyar evangélikusok között is kelendőséget szerzett. 11, Sartorius Szabó János. Rozsnyón született 1695-ben. Belföldi iskoláink közül a beszterczebányait és rozsnyóit látogatta. Külföldön a jenai egyetem hallgatói közé 1719. iratkozott be, de még ez évben átment Wittenbergbe és itt maradt 1722-ig. 1723. szept. 10-én Győrbe hivatott conrectornak és diakónusnak. 1724. jún. 24-én Krman Dániel superintendens által pappá szenteltetvén, Nemes-Csoóra ment Kis Péter helyébe. 1729. ápr. 20-án valószínűleg többféle irodalmi vállalata érdekében újra kiment Wittenbergbe s mint az itteni akadémiában tanuló magyarok hites, esküdt ephorusa 1731-ig maradt künn. Hazatérte után újra elfoglalta n.-csoói lelkészi állását. 1736-ban superintendensnek kandidáltatott. Torkos András egy 1739-ben hozzá írt levelében „suffragiis bonorum denominatus superintendens" megtisztelő czímet ad neki. 1748-ban valamely N.-Csoóban temetett kisded miatt törvény elé idézték. Késő vénségében is újra püspöknek kandidáltatván, 1756-ban a szavazatok többsége reá esett, de Wittnyédy a fiatalabb Bárány János megválasztatását erő-