Zoványi Jenő – Révész Kálmán – Payr Sándor: Magyar protestáns egyháztörténeti monographiák. Budapest 1898. (A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság kiadványai)

III.Magyar pietisták a XVIII. században. Irta Payr Sándor.

szakolta keresztül.

17 Még ezen. 1756. évi nov. 26-án meg is halt. Bárány János superintendens, mint volt tanítóját és jó barátját („fidelissimum suum Achatem") épen akkor jött látogatni, mikor már halva feküdt s ő mondott felette halotti beszédet. 12. Miletz Illés. Turócz-Szent-Mártonban született 1693. jún. 29-én, nemes, de szegény sorsú szülőktől. Szülőföldjén, Draskóczon, Lőcsén és Eperjesen tanult. Az eperjesi iskola bezáratása után Erdélyben, Nagy-Enyeden folytatta tanulmányait, hol a jeles Páriz-Pápait is hallgatta. A jenai egyetemre 1723. febr. 6-án iratkozott be. Hazatérve Eperjesen foglalt el tanári állást. Innen pedig 1727-ben özv. báró Calisiusné Révay Erzsébet hívta meg Bitsére udvari lelkészül. Ezen állását 1730-ban cserélte fel a pozsonyi magyar-tót lelkészséggel. Pozsonyban mint szigorú erkölcsű és magas műveltségű férfiú nagy tiszteletben részesült. Tevékeny, munkás pap volt és Spenernek lelkes híve. Tiszttársaitól ezen utóbbi buzgalma miatt sokat is szenvedett. Spener és Eambach munkáiból többet fordított tót nyelvre. Ezeket alább fogjuk felsorolni. Irodalmi munkássága főként arról nevezetes, hogy ő már 1736-ban adott ki egy németből fordított konfirmácziói kézikönyvet magyar nyelven. (Lásd: Haan, Jena Hung. 45. 1. Zoványi I. Theol. Ismeretek tára Il."k. 388. 1.) 13. Szeli József. Erdélyi származású. Előbb Székely-Udvarhelyen,később pedig Pozsonyban tanult. Brassóban az ág. hitv. evang. magyar gyülekezetnek volt lelkésze. Mint ilyen levelezett Vásonyi Márton vadosfai lelkészszel s a dunántúli magyar pietisták munkáit Erdélyben is terjesztette. 0 maga is írt Luther kiskátéjához német szerzők után magyarázatot s Brassóban kiadta. (Lásd: Bod P. Magyar Athenás 259. 1.)