Zoványi Jenő – Révész Kálmán – Payr Sándor: Magyar protestáns egyháztörténeti monographiák. Budapest 1898. (A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság kiadványai)

III.Magyar pietisták a XVIII. században. Irta Payr Sándor.

gely püspök fogságban ült és a papjelölteknek nagy költségébe került, hogy felavatásért más kerületbeli püspökhöz folyamodjanak, Bárány az egyházi atyák és orthodox theologusok irataiból vett sok bizonysággal erősítette, sőt sürgette, hogy szükség esetén az esperes, vagy akár a presbyterium is ordinálhasson papot. Erről akkor ugyan nem győzte meg kerületét, de mind korábbi, mind későbbi esetek mégis Báránynak adtak igazat. Mert tudjuk, hogy úgy a XVII. század elején, mint a jelen században is voltak példák arra, hogy püspök nem létében esperes ordinálta a papot.

15 Megérte még azt az örömöt, hogy hozzá mindenben méltó fiát Bárány Jánost 1756-ban püspökké választották. A 74 éves öreg feljött Tolnából püspök fiát meglátogatni s részt vett a kerületi gyűlésen. Itt még Wittnyédy János kerületi felügyelővel, a kivel valami régebbi viszálya volt, kibékült s könyek között búcsúzott el fiától és paptársaitól. Eme győrmegyei látogatáshoz egy évre 1757. jún. 26-án meg is halt Szent-Lőrinczen. Jánoson kívül Bárány István tolnai főesperes is az ő fia volt. Nejével, Vargha Annával, még nagyvázsonyi lelkész korában kelt egybe. 10. Vásonyi Márton. Nagy-Vázsonyban született 1688-ban. Tanult Győrött és Pozsonyban. 1708. szept. 15-én ment ki Jenába, honnan 1709. jan. 11. Haliéba jött át tanulmányait folytatni s itt maradt 1711-ig. Már itt Halléban adott ki Francke után írott munkákat, s e mellett mások műveinek kiadásánál is segédkezett. 1712-ben telekesi Török István hívta magához udvari papnak Egyedre. De itt csak kevés időt töltött, mert még ez évben a győri iskolánál nyert alkalmazást mint rector és diakónus. Még Győrött vette nőül Dobner Borbálát, kitől Sámuel nevű (később szinte pap) fia született.