Zoványi Jenő – Révész Kálmán – Payr Sándor: Magyar protestáns egyháztörténeti monographiák. Budapest 1898. (A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság kiadványai)

III.Magyar pietisták a XVIII. században. Irta Payr Sándor.

fel Bárányt pappá is. 1711-ben jött haza s a győri iskolában mint conrector előbb Kis Péternek, majd Vázsonyinak volt a tiszttársa. 1713-ban Nagy-Vázsonyba hívták lelkésznek. Már itt is kiváló gondja volt az iskolára s hogy ezt a Balatonmellékiek érdekében jó lábra állíthassa, kérőlevelet bocsátott ki a hívekhez. 1718-ban Gyönkön, 1719-ben Győrkönyben, 1722-ben Sár-Szent-Lőrinczen, 1726-ban Dörgicsén és 1729-ben ismét Szent-Lőrinczen lelkészkedett.

i;} A XVIII. század elején jobbára német települőkből alakult tolna-baranyamegyei egyházakat Bárány szezvezte esperességé. 0 volt hű pásztoruk és tanácsadójuk. Mintegy utazó missiói papot mindig ott találjuk, hol az ő pásztori gondozására legnagyobb volt a szükség. Róm. kath. főurak is annyira becsülték, hogy gyermekeik neveltetését reá bízták. Feljegyzéseiben megható részletességgel beszéli el, miként jutott ő Nagy-Vázsonyból Tolnába és a gondviselés munkájára ismer emez útjában. u Csodálni való, hogy Báránynak fáradalmas, nyugtalan életviszonyai között miként juthatott ideje oly sokoldalú és igazán számottevő irodalmi munkásságra. írói munkatársai voltak Vásonyi Márton, Sartorius Szabó János és saját fia Bárány János. Munkáiról részletesebben alább fogunk megemlékezni. Úgy ezen irodalmi munkásság, mint az egyházak alapítása és szervezésében tanúsított buzgalma és bölcsesége nagy tekintélyt szerzett Báránynak az egész kerületben. Már korábban is esperesnek tekintették. Krman Dániel püspök 1720. jan. 27-én kelt levelében nevezte ki őt esperessé. Tóth Jánosnak püspökké választása után pedig, mely hivatalra őt már csak lakhelyének távolsága miatt sem hívhatták el, 1742. febr. 8-án mint a Tolna, Baranya, Somogymegyében levő egyházak esperesét hivatalosan is megerősítették a vadosfai gyűlésén. Érdekes, mint tekintélyes pietista papnak és esperesnek a papszentelésről való véleménye. Midőn Fábri Ger-