Zoványi Jenő – Révész Kálmán – Payr Sándor: Magyar protestáns egyháztörténeti monographiák. Budapest 1898. (A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság kiadványai)

III.Magyar pietisták a XVIII. században. Irta Payr Sándor.

8. Burius János. A hasonnevű apának és Rotarides Juliannának fia. Korponán született, a honnan őt atyja mint kis gyermeket vitte magával 1674-ben a száműzetésbe. Később ismét visszatérhetett szüleivel Korponára. Atyja halála után Boroszlóba ment ki tanulni. Innen a városi tanács őt Lipcsébe küldte, hol hat éven át tanult a boroszlóiak költségén. Akadémiai tanulmányainak befejezése után ismét Borosztért vissza. Itt vette 1697-ben a beszterczebányaiak hívását az iskolaigazgatói állomásra. Öt évi tanárkodás után a beszterczebányaiak lelkészükké is megválasztották. Bod Péter igen megrója őt azért, hogy atyjának kéziratban maradt munkáit ki nem adta. Burius is jelen volt a rózsahegyi zsinaton s itt őt is pietismussal gyanúsították. Krmannak a pietistákat kárhoztató törvény diktálásával szemben óvatosságra inté a zsinatot, hogy a pietismus kárhoztatásával egyszermind Arnd és Spener tanítását is el ne ítéljék. Neki is esküvel kellett a pietistákkal való minden közösséget megtagadnia. Szirmay igen rossz néven vette tőle, hogy Bél Mátyást befogadta Beszterczebányára. Attól félt, hogy ő és Bél* e várost a pietismus fészkévé teszik. (Lásd: Klein S. Nachrichten I. 25. 1. Bód P. Athenás 52. 1. Zsilinszky M. i. m. 8. 1.) 9. Szenkzei Bárány György. Bél mellett a magyarhoni pietismusnak legkiválóbb képviselője, Francke tanainak leghivatottabb terjesztője. Született Beledben, Sopronmegyében 1682. Tanult Győrött 1705-ig, Pozsonyban 1706-ban ésEperjesen 1707-ben. Innen a Roth és Zimmermann fiúkkal 1708-ban Jénába ment ki, de Franckenak híre Haliéba vonzotta, hol két éven át hallgatta a mestert s mellette Breithaupt, Anton és Michaelis tanárokat. Breithaupt mint superintendens avatta