Pethes János: Melanchthon Fülöp élete. Budapest 1897.

VIII. Gyűlésről-gyűlésre

71

birodalmi gyűléssel egyidejűleg Regensburgban gyűljenek össze.

Melancbton nem várt semmi jót a gyűléstől. 1541 január végén ért haza és már márczius 14-én újra indult Regensburgba. Hogy nem szívesen ment, azt elgondolhatjuk! Luther maga is arra kérte a választó fejedelmet: engedje meg, hogy Melanchton Wittenberg- ben maradhasson; de a fejedelem ebbe nem egyezett bele.

Útközben szerencsétlenül járt. Kocsijuk a bajor határon feldült s kezét úgy megsértette, hogy sokáig még levelet se tudott írni.

A birodalmi gyűlés ápril 5-én megnyílt. A császári javaslat sürgette a keresztyén egység és béke helyreállitását. A kiegyenlítés létesitéséi'e vegyes bizottságot küldtek ki, a melynek tagjait (hath, részről: Eck, Gropper János kölni kanonok és Pflug Gyula ; a protestánsok részéről: Melanchton, Bueer, Pistorius János nid- dai pap) a császár maga nevezte ki. Elnökök lettek Gran- vella és Frigyes pfalzi gróf, a pápát Contarini bibor- nok és pápai követ képviselte. A császár magához hivatta a bizottság tagjait s kijelentette előttük, miszerint nagyon örülne, ha a békés egyetértés létesülhetne.

A tárgyalások alapjául elfogadták azt a munkálatot, a mit a császár megbízásából Gropper, Bucer és Veltwick készitettek.

Ápril 28-án kezdték meg a tanácskozást. Melanchton kijelentette: inkább meghal, mintsem valamibe beleegyezzék, a mi az evangéliummal ellenkezik. A legtöbb munkát maga végezte. Kora reggel neki