Pethes János: Melanchthon Fülöp élete. Budapest 1897.

VII. Külföldi ügyek, belföldi vallásviták

• ).(

get ajánlottak fel a török ellen. A török ekkor már Kőszeget ostromolta, de a birodalmi sereg közeledtének hírére elvonult e város alól. A birodalmi sereget most Zápolya ellen szerették volna a császáriak vezetni, de a német vezérek e kívánságra nem állottak rá.

Melanchton most már nyngodtan folytathatta legkedvesebb foglalkozását: az iskolában való tanítást. Csak az zavarta meg, midőn János választó fejedelem meghalt (1532 aug. 18.) s tervei, megkezdett munkája bevégzését János Frigyes nevű-fiára hagyta.

VII.

Külföldi ügyek és belföldi VallásViták.

Mikor Melanchton az ágostai gyűlésre elindult, már akkor európai hirü tudós volt. Tizenkét évi wittenbergi tanársága alatt számos tanítványt bocsájtott ki az evangélium terjesztésére, tankönyveit sok iskolában használták s a tudósok tisztelettel viseltettek iránta. Az ágostai gyűlés hírét s nevét csak nevelte. A fejedelmek és városok küldöttei látták, mennyi tudomány van ebben az igénytelen emberben. Szorgalma s bánásmódja s a tudományokban való jártassága még az ellentábor híveinek tiszteletét is megszerezte számára. Nagyon természetes tehát, ha ezt a tudós embert az ágostai gyűlés után sokan szerették volna országuknak megnyerni. Reményük is lehetett erre, mert látták mily sok gyalázásnak, hogy ne mondjuk üldözésnek van saját hitsorsosai részéről kitéve.

Már 1533-ban meghívást kapott Lengyelországba