Pethes János: Melanchthon Fülöp élete. Budapest 1897.
VI. „Erős vár a mi Istenünk“
49 azt mondom : az enyém se ; ha azonban a tied, akkor meg végezd magad! Melancliton végezte is. Dolgozott az összes théolo- gusok helyett, a sok munka, éjjelezés és a gond egészen lesoványitotta. A protestáns fejedelmek azzal bízták meg a ideológusokat, hogy próbálkozzanak meg Campeggi pápai követtel egyezkedni, talán az ügyet igy békésen elintézhetik. Melancliton, hogy a követet a protestánsok ügyének megnyerje: irt neki egy levelet, a melyben örömét fejezi ki a felett, hogy a római szent szék éppen őt szemelte ki a vallási ellentétek kiegyenlítésére, kiről tndva van. hogy bőlcseség és mérsékletben kevesen mérkőzhetnek meg vele. A protestánsok sem akarnak mást, mint a békét s ennek létrehozása érdekében szívesen meghozzák a lehető áldozatokat. A békés megoldás és egyetértésnek nem fontos tanok, hanem csak szokások és külsőségek állanak útjában. A pápai követnek volt gondja .rá, hogy ez a levél titokban ne maradjon, vitték erre arra; másolatát küldözgették a világ minden tája felé s vele Melanch- tonnak sok keserű órát szereztek. Egyik veienczei tisztelője azt irta neki: soha se tételezte volna fel Me- lanchtonról, hogy egy pápai követ előtt igy megalázza magát s a pápa előtt meghajoljon. Pedig ez a levél nem akart más lenni, mint udvariasság nyilvánulása; legjobban kitűnik abból, hogy az ágostai hitvalláshoz hű maradt akkor is, mikor Campeggivel állt szemben. Egy alkalommal azt kérdezte tőle a pápai követ: enged-e valamit az ágostai hitvallásból ? Melanchton azt 4
