Pethes János: Melanchthon Fülöp élete. Budapest 1897.
VI. „Erős vár a mi Istenünk“
45 súlyos veszteségek érték. Júliusban meghalt édes anyja; augusztus 27-én pedig György nevű kedves fiacskája, ki két éves kora daczára már is szép reményekre jogosította az apát. A politikai helyzet újra tisztulni kezdett. A császárnak a pápával kötött békéjét csak hamar követte a franczia királylyal megkötött cambrayi béke, a melyben a franczia király arra vállalkozott, hogy a császárt a törökök és az „eretnekek“ ellen segíti. De daczára e békekötéseknek Károly még is szorult helyzetben volt, mert a törökök mind-mind jobban előre nyomultak, Elhatározta tehát, hogy birodalmi gyűlést tart, egyrészt azért, hogy a török ellen segítséget nyerjen, másrészt pedig hogy a pápának tett Ígéretéhez képest „az egyháztól elpár- toltakat vagy visszatérítse, vagy ha ez nem sikerül, meg- boszulja a gyalázatot, a melyet Krisztuson ejtettek.“ János választó fejedelem 1530 márczius 14-én tudatta a wittenbergi theologusokkal, hogy a császár a birodalmi gyűlést Ágostába összehívta. Meghagyta nekik, hagyjanak fel minden más munkával és készítsék el az evangéliumi hit alaptanait, hogy ezeket a birodalmi gyűlésnek be lehessen mutatni. Aztán úgy intézzék ügyeiket, hogy vele elmehessenek a gyűlésre. Luther, Melanchton, Jónás, Bugenhagen elkészülvén a kívánt munkálattal, Torgauban bemutatták a fejedelemnek. (Torgaui czikkek!) Bugenhagen innen visszatért Wittenbergbe, a többiek pedig a fejedelem és udvari papja Spalatin kíséretében Kóburgon át Ágostába indultak. Luthert Kóburgban hagyták, mert attól féltek, hogy hajlithatlansága folytán a békés kiegyenlítést lehetetlenné teszi.
