Pethes János: Melanchthon Fülöp élete. Budapest 1897.
VI. „Erős vár a mi Istenünk“
42 kikiáltották pápának. Az angyalvárba szorult pápa segélyére most egy franczia hadsereg sietett, az angolok is megígérték, hogy segítik a francziákat. A császár seregei most egymásután veszítették el a csatákat. Erre Károly 1529-ben békét kötött a pápával, a melynek értelmében Kelemen császárrá koronázza Károlyt; Károly pedig kiirtja a „német eretnek“-eket. Ily körülmények között nyílt meg a (második) speieri birodalmi gyűlés (1529.) Luther birodalmi átok alatt volt. A fejedelmet Melanchtou kisérte el a gyűlésre. Me- lanchton már kezdetben panaszkodik, mennyi megvetésnek, mennyi gyalázatnak van kitéve. A fejedelmek hajlandók volnának ugyan a békére, de a gyűlésben vannak közemberek is, ezek túlkiabálják a fejedelmeket. A katholikus többség keresztül vitte, hogy a speieri (első) gyűlés (1526.) határozatai, miután sok félreértésre szolgáltattak alkalmat megszüntettessenek. E helyett azt határozták: „Kik eddig a wormsi edictumhoz tartották magukat, ezután is mellette maradjanak, a kik eddig az újításokkal éltek, élhetnek velők ezután is, de Jézus Krisztus igazi testének és vérének legnagyobb tiszteletre méltó szentsége ellen ne prédikáljanak, a mise olvasása s hallgatásában senkit meg ne gátoljanak; a papokat javaik és jogaikban ne háborgassák, a vitás tantételeket ne fejtegessék; Zwingli híveit s az újra- keresztelőket ne tűrjék meg.“ Erre az evangélikus rendek kijelentették: nem engedhetik meg, hogy lelki- ismeretbeli dolgokban a többség leszavazza őket. Különben is ezek az ügyek nem a birodalmi gyűlés, hanem a közzsinat elé tartoznak. A katholikus többség ez ellenvetést nem vette figyelembe, hanem (apr. 19.)
