Pethes János: Melanchthon Fülöp élete. Budapest 1897.
V. Melanchton theologussá
25 tőlünk megválni s Krisztussal egyesülni. — Bár csak saját életemet adhatnám ezen emberéért, kinél kegyesebbet az egész föld nem hordoz hátán!“ A Luther ellen való támadások azért nem szűntek meg. A párisi theologusok megtámadták. Melanchton erre véd- beszédjével felelt, a mit maga Luther fordított le németre. Ez idő tájban adta ki legelterjedtebb könyvét, a „Loci communes rerum theologicarum“-ot. Erre jó formán úgy kényszeritették rá. Melanchton Pál apostol rómaiakhoz irt levelei magyarázatánál lediktálta tanítványainak a keresztyén vallás főbb tanait, hogy ezek az apostolt jobban megérthessék. Ezt a diktálást valaki kiadta. Melanchton ezzel nem volt megelégedve, mert azt mondta, hogy a szt. Írási helyek nélkül nem lehet megérteni, mit is akar tulajdonkép mondani. Hogy ezt a homályt eloszlassa, átdolgozta az egészet s 1521-ben kiadta. Ebben az ember bűnös állapotát, jóra való tehetetlenségét és Istennek feltétlen örök végzését adja elő. Majd kifejti, hogy Krisztus az egész emberiség bűneiért teljes elégtételt adott s igy a Krisztusban való igaz hit az üdvözülés egyedüli forrása s a jó cselekedetek csak akkor mozdítják elő az üdvözülést, ha ezek a hitből indulnak ki. Ez a munka igen nagy feltűnést keltett s a reformátió szükségességét a tudósok előtt is igazolta. Luther azt mondotta róla, hogy az apostolok kora óta irt müvek közt a legjobb s megérdemelné, hogy a kanonikus könyvek közé felvétessék. Később ezt a munkát még többször (1535, 1544.) átdolgozta és kiadta. Ez a munka mutatja Melanchton theologiai nézetének fejlődését legjobban. De térjünk vissza eseményeinkhez ! Mig Luther Wartburgban komoly munkálkodással
