Masznyik Endre: Evangélikus dogmatika. Pozsony 1888. (Theologiai Szakkönyvtár I.)

II. Rész: Az evangélikus egyházi köztan anyagi elvéről, vagyis az üdvigazságról, mint hitigazságról - I. Fejezet: A hitigazság tárgyáról, vagyis az Istenről és művéről

sentia spirituális, intelligens, verax, bona, pura etc. —, végtelen szellemi lényeg — essentia spirituális infinita —, fölény — ens omnium excellentissimum —, a legtisztább s legtökéletesebb szellem — spiritus purissimus et perfeetissimus —, világteremtő s kormányzó — mundi creator et rector, adeoque vnsQYjóopLog etc. — 3. Az Isten nevei — nomina Dei. — Az Isten nevei az Isten ismeretével kapcsolt s az 6 szemléltetésére szolgáló jegyek — termini cum notione Dei, ad eiusdem repraesentationem excitandam coniuncti. — Mint ilyenek kétfélék: a) lényegjelölők — essentialia —, vagyis az Isten lényegét kifejezők, mink p. o. Jehova, Elohim. a) niíT*) ; a LXX.-ban yivQiog, ösóg, 6 aiv. Jel. 1. 4. ő aiv, v.al 6 rp>, xaí ó EQxó/.ievog. E név jelentése Exod. 3. 13—16. szerint: !T.rt$ ""^S T'"^ = ero, qui ero s legnagyobb valószínűség szerint Isten örök változhatatlan lényegére s ígéretére vonatkozik — immutabilis, qui semper est idem —. ß) Sk, DTi^K nem • = = potens, fortis, a LXX.-ban lo%vqóg, hanem ugyancsak n^K (arab szó) = félni = oeßctOf,ia, osßag, numen tremendum, az Istenség általános nemfogalmának tekinthető'. Jahve az Elohim Ex. 3. 18. Deut. 27. 5. 6. A többes forma nem polyth. sem trinit. sem plurális eminentiae seu maiestaticus, sem collectio (az angyalokat is magában foglaló), hanem egyszerűen plurális abstract. b) Tulajdonság s működésjelöl ők — alia (sc. nom. Dei) sumuntur ab attributis divinis, ut omnipotens; alia ab effectis, ut creator. — a) íHiÖSt HÍÍT. a LXX.-ban oaßßaaö, a seregek (csillagok és angyalok) szóval az ég ura. Innét ó vilfiarog = summus = a legmagasságosabb = fi^V.) o Yvqióg, őeancnyg, *) A Jahve nevet az egyipt. papok is ismerték. Diodorus. Sic. (I. 94.) mondja : iaroQovai naoá rovg 'Iovdaíovg Mcooijv róv 'Zaco tnixaXovjAevov iheóv. A későbbi zsidók a mir szót nem ejtették ki, hanem a helyett 'pX-t mondtak s e szó vocalisait tették a Jahve szó alá is. Innét az olvasás bizonytalansága (Jahve, Jehova) s hogy a Jahve szót a régi egyházi atyák is aggtjTov, dríxífcávTjTov-naik nevezik.