Masznyik Endre: Evangélikus dogmatika. Pozsony 1888. (Theologiai Szakkönyvtár I.)
II. Rész: Az evangélikus egyházi köztan anyagi elvéről, vagyis az üdvigazságról, mint hitigazságról - I. Fejezet: A hitigazság tárgyáról, vagyis az Istenről és művéről
magié, 2. k. 1818. Usteri, Merkwürdige Stellen der Kirchenväter üb. d. Wesen d. Dämonen. Sander, Die Lehre der h. Schrift vom Teufel. 1858. Chr. Blumhardt, Ueber die Lehre v. d. Engeln (Wümar Past.-theol. Blatt. 1865. I.). J. B. Oswald, (róm. kath.) Angelologie, Paderb. 1883. Jasdinszky A., Trac. th. De angelis. Tyrn. 1762. MunkayJ., A szt. angyalok története. 4. k. Esztergom. 1883. I. A jó angyalok illetőleg az angyalok — angeli — Isten teremtményei — Deus est factor visibilium et invisibilium omnium — : láthatatlan szellemi lények, kik a menynyekben könyörögnek ugyan értünk — in coelo pro nobis orant —, de azért nékünk nem kell hozzájok fordulnunk — invocare —, nem kell őket imádnunk — adorare —>, sem pedig őket bármi módon, mint pártfogókat — patronos — s közbenjárókat —- intercessores — tisztelnünk — honorare —, mert ez, egyedül Istent illetvén tisztelet — honos —, bálványimádás — idololatria — volna. 23 ) II. A rosz angyalok — cacodaemones — bűnbeesett, rosz szellemek — lapsi mali spiritus —-: a Sátán vagy Ördög országa — regnum diaboli —. A Sátánt — Satan — vagy Ördögöt — diabolus — s országa tagjait, az ő rabszolgáit — mancipia diaboli — Isten eredetileg szintén jóknak teremtette, de azok utóbb tőle elpártoltak : Isten, az ő Igéje és országa ellenségeivé lettek — Deum tamquam hostes oderunt —. A Sátán vagy Ördög, mint ilyen, Isten Igéjét sem szivelni, sem hallgatni nem képes — nec ferre nec audire potest — kezdettől fogva hitetlen, hazug — mendax — s embergyilkos — homicida —. Akarata állandóan a roszra irányul. A bűnnek, mely az első emberpárnak általa történt fejbujtása s elcsábitása — seductio — következtében jött a világba, okozója — causa — s közreható oka, szerzője — auctor —. Azért minden ember, még e világ bölcsei sőt a kegyesek is — sapien') Symb. Nicaen. 1. p. Art. Smalc. P. II. Art. II. De missa 26. p.
