Masznyik Endre: Evangélikus dogmatika. Pozsony 1888. (Theologiai Szakkönyvtár I.)

I. Rész: Az evangélikus egyházi köztan alaki elvéről vagyis az üdvigazságról, mint kinyilatkoztatott igazságról - II. Fejezet: A kinyilatkoztatott igazság, mint Írás

c) Elégség vagy tökélletesség — sufficientía seu perfectio finalis (ad finem i. e. beatitudinem) — a Szent-írás azon sajátsága, minélfogva mindazt tökéletesen, teljesen és kielégitőleg — perfecte, plene et sufficienter — tartalmazza, ami a ker. hit és életre — ad fidem et vitám christianam — tartozik, s amit az örök üdvösség elnyerése végett tudni szükséges. A sufficientía e szerint nem azt jelenti, hogy az írás mindazt magában foglalja, a mi isteni és természetfeletti, hanem hogy magában foglalja mindazt, ami az örök üdvösségre szükséges s ezt aztán tökéletesen és teljesen — perfecte et plene — tehát nem csupán „veluti in radice, in semine," mint a róm. katholikusok a végre tanítják, hogy ép ez alapon a hagyomány — traditio — szükségességét és jogosultságát igazolhassák. Egyházunk a hagyományt — traditio, naoáőoaig, verbum Dei aygacpov —, mely a róm. katholikusok szerint azon hittételek foglalata — complexus placitorum —, melyek magának Krisztusnak szájából — ex ipsius Christi ore —, vagy az apostoloktól a Szent-Lélek közléseként eredve s kézről-kézre adatva — ab ipsis Apostolis, Spiritu S. dictante, quasi per manus tradita — folytonos leszármazás utján — continua successione — az egyházban ránk maradtak — in Ecclesia ad nos usque pervenerunt —, s mint ilyen szintén négyféle : t. i. történeti — historica —, dogmatikai — dogmatica —, írásmagyarázati — hermeneutica (exegetica) — és szertartási — rituális —: elveti, mert az írás nem azt mondja : hallgassátok az egyházat! — audite ecclesiam —, vagy hallgassátok a római pápát! — audite pontificem Romanum —, hanem ó't (t. i. a Krisztust) hallgassátok! — hunc audite — Mt. 17. 5. — Különben is legalább a hit dolgában való traditióra — trad. dog. — egyáltalán semmi szükség. A mit a jezsuiták a regensburgi colloquiumon állítottak, t. i. hogy: csupán a Szent-írásból — ex sola Scriptura —, az Egyház csalatkozhatatlan tekintélyének eló'feltétele nélkül — sine praesupposita infallibili auctoritate ecclesiae —, soha egyetlen hamis, eretneki tant sem lehetne elégségesen megczáfolni — sufficienter refutari —, vagy amit a helmstädti ev. theologusok — Calixtus — ironicus czélzattal mondanak, t. i. hogy az írás mellett az eretnekek szájának betömése végett az öt első' századbeli atyák egyetértése — consensus patrum qninquesecularis — mint dogmatikai másodelv —