Masznyik Endre: Evangélikus dogmatika. Pozsony 1888. (Theologiai Szakkönyvtár I.)

I. Rész: Az evangélikus egyházi köztan alaki elvéről vagyis az üdvigazságról, mint kinyilatkoztatott igazságról - II. Fejezet: A kinyilatkoztatott igazság, mint Írás

Mindebből világos, hogy a Szent-írás tulajdonképeni szerzője maga az I s t e n, s hogy tehát az egyes irók — legyenek bár azok akár apostolok, akár apostoli segédek — csak Isten írnokai — Dei amanuenses — Krisztus kezei — Christi manus —, a Szent-Lélek jegyzői, ügyvivői — Spiritus Sancti tabelliones sive notarii at actuarii —, kik valamint az Igehirdetéshez csak nyelvüket, úgy az Ige feljegyzéséhez csak tollúkat szolgáltatták. Következőleg: a kanonikus írás csalatkozhatatlan — infallibilis —, minden tévedéstől ment — omnisque erroris expers —, abban hazugság — mendacium —, hamisság — falsitas — teljességgel nincs, ellenkezőleg, a mi benne foglaltatik kétségtelenül a legigazabb — verissima —, legyen az akár dogmatikai — dogmatica —, akár erkölcsi — moralia —, akár történeti, időrendi, helyi vagy névbeli — — historica, chronologica, topographica, onomastica — dolog. 3. A Szent-írás tulajdonságai — affectiones, proprietates sive attributa Scripturae Sacrae —. A Szent-írásnak, mint egészben isteni műnek egészen sajátos, minden más könyvtől elütő — kizárólagos tulajdonságai vannak. E kiváló tulajdonságok a következők : tekintélyesség — auctoritas —, világosság — perspicuitas —, tökélletesség vagy elégség — perfectio seu sufficientia —, és foganatosság — efficacia. a) Tekintélyesség — auctoritas —. A Szent-írás isteni tekintélyessége kétféle — auctoritas Scripturae Sacr. divina est duplex —: a) okbeli — causativa —, minélfogva a Szent-írás a hit dolgaira nézve az emberi értelemben egyetértést szül s szilárdít — assensum credendorum in intellectu hominis generat et confirmat. — Más szóval: a Szent-írás az emberben keletkező hitbeli meggyőződés oka. E hatás alapja az inspiratio, illetőleg a „testimonium Spiritus Sancti internum" s nem a „testimonium ecclesiae", mint a róm. katholikusok állítják, kik szerint a Szent-írás tekintélye is az egyháztól függ — omnis Scripturae auctoritas ab ecclesia dependit. — A causativa auctoritásból foly: ß) a szabályozó és birói vagy kanonikus tekintélyesség — auctoritas normatíva et iudicalis seu canonica —, vagyis az írás azon kitűnő méltósága — eminentissima dignitas —, minélfogva csalatkozhatatlan és tökéletes szabály — infallibilis et adaequata norma —, mely szerint minden az ember örök üdvére tartozó hit és életbéli dolgok —