Masznyik Endre: Evangélikus dogmatika. Pozsony 1888. (Theologiai Szakkönyvtár I.)

I. Rész: Az evangélikus egyházi köztan alaki elvéről vagyis az üdvigazságról, mint kinyilatkoztatott igazságról - I. Fejezet: A kinyilatkoztatott igazság, mint Ige

voluntas — kijelentése az Igében — in verbo Dei. — Az Ige természetfeletti isteni igazság, melyet Isten maga közlött Szt.-Lelke által az ő embereivel — sancti Dei homines — választott férfiakkal: a próféták és apostolokkal. Az Igének, mint ilyen isteni, szellemi igazságnak — res spirituális — ismeretére az emberi ész — ratio bumana — noba annak némi homályos nyomai — obscura scintillula — benne is feltalálhatók — önerejéből — ex suis viribus — soha el nem jutott volna, mert az Ige az emberi ész felett áll s általa felfoghatatlan.

16

) 1. A kinyilatkoztatás fogalma. A kinyilatkoztatás — ánoy,á/\vifJig, revelatio; (pavéQtooig,*) manifestatio — mint a theologia elve — principium theologiae — Istennek: a) egyrészt azon egyetemes — generalis — vagy természetes — naturalis — ténykedése — actus —, melynél fogva ő maga magát részint a természeti ész — per lumen naturae insitum —, részint a természeti történésekben — per effecta in regno naturae conspicua — feltárja — patefecit —; b) másrészt azon különös — specialis — vagy természetfeletti — supernaturalis — külső ténykedése — actus externus —, melynél fogva ő maga magát az emberi nemmel az Igében — per verbum — az üdvösségre vezérlés czéljából megismertette. 2. A kinyilatkoztatás felosztása. A különös vagy sajátképi értelemben vett kinyilatkoztatás — revelatio stricte dicta — kétféle: a) közvetlen — immediata — a menynyiben: a SzentLélek a prófétákat és apostolokat közvetlenül — immediate — megvilágosította — illuminavit — s velők a hitre s erkölcsre tartozó dolgok és szavak fogalmát — conceptus rerum et verborum de dogmatibus fidei et morum — közlotte — suggessit. — Ennek különböző' módjai — modi revelationis immediatae —: 1S

) C. M. Praef. Mai. 11. p. Ap. C. Art. IV. (II.) De iust. 67. p. F. C. P. I. Epit. Art. XI. De Act. Praed. 6. p. ü. o. 11. p. Ap. C. Art. XIII. (V). De poeu. 53. p. Art. Smalc. P. III. Art. VIH. 11. 13. p. F. C. P. II. Sol. Deel. Art. 1. De Pecc. Orig. 25. p. U. o. Art. II. De Liter. Arb. 9. p. *) Suidas szerint: cpavegovv = dg tó <fvüs líysiv.