Masznyik Endre: Evangélikus dogmatika. Pozsony 1888. (Theologiai Szakkönyvtár I.)

Bevezetés

Samarjay János, Magyar harmónia, azaz az aug. és helvetica confessiók articulusainak egyező értelme. Pápa 1628. Szeremlei Sámuel, A hitczikkek szerepe az egyh. reform, kérdésében. (A prot. egylet kiadványa 1871.) Ugyanattól: Az egyházi hitczikkek és az Igehirdetés. (Prot. Tud. Szemle 1869.) Szász Domokos, A confessiók kérdése különös tekintettel az u. n. apostoli hitformára. Budapest. 1872. Ezeken kivűl az idevágó fontosabb irod. müvek gyűjteményét lásd Hagenbach Encykl. Lipcse 1874. 290—292.1. 1. A közhitvallás-könyvek (libri symbolici seu publica et approbata scripta) osztályozása. A „ Concordia"-ban (Liber Concordiae) foglalt közhitvallások (Confessiones fidei) és taniratok (Confessiones doctrinae) kétfélék: a) Egyetemes ker. egyházi hitvallások (Symbola catholica seu oecumenica): az „Apostoli hitvallás" — Symbolum Apostolicum —; a „Nicaeai hitvallás" — Symbolicum Nicaenum — és az „Athanasius-féle hitvallás" — Symbolum Athanasianum seu Quicunque —. b) Különös ev. egyházi hitvallások vagyis a „mi hitvallásaink" — Symbola nostra — F. C. I. P. Epit. De comp. reg. 4. —:

;

az „Ágostai hitvallás" — Confessio Augustana —; az „Ágostai hitvallás védelme" — Apológia Confessionis Aug. —; a „Schmalkaldi hitczikkek" — Articuli Smalcaldici —; a „Kis Káté" — Catechismus minor —; a „Nagy Káté" — Catechismus maior — és az „Egyesség mintája" — Formula Concordiae —. 2. A közhitvallások tekintélye. A közhitvallások önálló eredeti és feltétlen tekintélyt nem követelnek a maguk számára, — olyannal ők egyenesen és határozottan csak a Szent-írást, illetőleg csak a Szentírásban foglalt Isten-Igét — Verbum Dei — ruházzák föl. De a Szent-írás, illetőleg az Isten Ige rendíthetetlen tekintélye után s annak alávetetten elfogadják nemcsak a kath., hanem a róm. kath. és általán minden régi és ujabb egyházi tanítók iratait, mint tanúkat —