Masznyik Endre: Evangélikus dogmatika. Pozsony 1888. (Theologiai Szakkönyvtár I.)

II. Rész: Az evangélikus egyházi köztan anyagi elvéről, vagyis az üdvigazságról, mint hitigazságról - IV. Fejezet: A hitigazság elsajátításáról, vagyis a Szentlélekről és művéről

csak a törvényesen meghívott — rite vocatus — egyén viselhet. A mi már az ekként szervezett tanítóhivatal — ministerium docendi evangelii — jogait különösen is illeti, az röviden a kulcsok hatalmában — potestas clavium — áll, melynek két része: *) a) rendi hatalom — potestas ordinis —, azaz az Ige és szentségek szolgálata — ministerium verbi et sacramentorum —;**) b) törvényhozó hatalom — potestas iurisdictionis —, azaz akizárás és feloldozás tekintélye — auctoritas excommunicandi et absolvendi —.***) E hatalom azonban isteni jogon — iure divino — mindazokkal közös — communis —, kik az egyház élén állanak — praesunt ecclesiis —, neveztessenek bár pásztoroknak, presbytereknek vagy püspököknek — sive vocentur pastores, sive presbyteri, sive episcopi —. Megjegyzendő azonban, hogy azt nem önkényesen, hanem Isten Igéje parancsolatja szerint kell gyakorolniok — *) Az A. C. de abus. VII. 21. p. a tanra való felügyelet s az evangyéliomellenes tanok elvetése jogát is ide sorozza. A kárhoztató itélet kimondásának — Art. Sm. Pot. Papae. 56. p. — azonban, ha általános érvényre tart számot, a püspökök synodusában kell történnie, mert csak a zsinat — természetesen ex verbo Dei merített — Ítélete tekinthető az egyház ítéletének — iudicium ecclesiae —. **) Az Ap. Art. VI. De conf. et satisfact. ide sorozza még az absolutiót is, mint melyet szintén szentségnek tart s mely alatt a bűnbocsánatnak Isten Igéjén s parancsolatjain alapuló kihirdetését s a hivő részére valóságos megadását érti. De megjegyzi, hogy e bűnbocsánat csak a földi életre terjed ki, a megholt s tisztító tűzbe került lelkekre tehát nem vonatkozik. Mint ilyet gyonásnak kell megelőznie — a gyóntató atya előtt. Ezen gyónás ugyan nem „iuris divini", de mint magángyónás, az absolutióra való tekintettel s a gyönge lelkiismeret megnyugtatására s a vad ifjúság oktatása végett megtartandó. A bűnök egyenkint való teljes felsorolása, fülbe súgása azonban nem szükséges, elég, ha a gyónó azon bűneit mondja meg, miket tud és szivében érez. A satisfactiók követelése — evangyélíomellenes. V. ö. A. C. de abus. Art. IV. ***) Az Art. Smalc. P. III. Art. IX. megkülönbözteti a nagy és kis excommunicatiót — maior et minor excommunicatio —. Amaz, vagyis a pápai átok, mint polgári jogvesztéssel is járó teljes kizárás a keresztyén egyházból, nem illeti meg az egyház szolgáit, emez a valódi keresztyén excommunicatio: a nyilvánvaló nyakas bűnösök kizárása az úrvacsorából — a megjobbulásig.