Masznyik Endre: Evangélikus dogmatika. Pozsony 1888. (Theologiai Szakkönyvtár I.)

II. Rész: Az evangélikus egyházi köztan anyagi elvéről, vagyis az üdvigazságról, mint hitigazságról - IV. Fejezet: A hitigazság elsajátításáról, vagyis a Szentlélekről és művéről

episcopus et pastor ecclesiae, quae est Romae — s mint ilyen, azoknak is, kik önként — voluntarie et sponte — vagy politikai hatóság szerint — per politicum magistratum — hozzája csatlakoztak, nem ura — dominus —, hanem testvére, társa — fráter, collega —. Egyedüli urunk nekünk, neki s minden vele hivatalra egyenjogú püspöknek — a Krisztus. Ebből foly, hogy az egyházi hatalom — potestas —, nyilatkozzék az akár törvényhozásban — iurisdictio —, akár tör vény végrehajtásban — administratio —, nem egyeseket, hanem magát a keresztyén közösséget, a tagok öszszességét illeti meg — hoc ius est donum proprie dátum ecclesiae —. Az egyház maga a papság — sacerdotium —, mert e szavak : Ti királyi papság vagytok ! az igaz egyházra vonatkoznak — ad veram ecclestam pertinent —. Azért hol igaz egyház, ott az evangyéliom kiszolgáltatásának joga — ius administrandi Evangelii —. Az egyháznak magában van joga: tanítókat meghívni, választani, rendelni — ius vocandi, eligendi et ordinandi*) ministros —. A kulcsok hatalma — ius clavium — sem egyes személyeknek, hanem magának az egyháznak adatott. S ugyancsak az egyháznak áll jogában a külsőségek mint közönyös dolgok terén — in rebus adiaphoris — változtatásokat, újításokat létesíteni nem botránkozásul, hanem épülésül a jó rend érdekében — ut ordine omnia fiant in ecclesiis —. Világos tehát, hogy azok, a kik az egyházban hivatalokat viselnek, jogaikat anynyiban, a menynyiben hivataluk Krisztus rendeletén alapul, isteni jogon — iure divino — ugyan, de anynyiban, a menynyiben mint egyes személyek hivatalukat az egyház kezéből nyerték, csak emberi jogon — iure humano — gyakorolhatják. Következőleg az egyházban tanítói hivatalt *) Az ordinálás nem kizárólag püspöki jog, mint a r. katholikusok nál, iure divino minden pásztor ordinálhat — a maga egyházában. Art. S. Tract. pot. Papae. 64., 65. p.