Masznyik Endre: Evangélikus dogmatika. Pozsony 1888. (Theologiai Szakkönyvtár I.)
II. Rész: Az evangélikus egyházi köztan anyagi elvéről, vagyis az üdvigazságról, mint hitigazságról - IV. Fejezet: A hitigazság elsajátításáról, vagyis a Szentlélekről és művéről
gelio locus non est, neque ulla est peccatorum remissio, quemadmodum nec ulla- sanctificatio adesse potest sed est ira et damnatio —. EbbŐl foly, bogy ellenfeleink tana, mely szerint az egyház a földkerekség legfőbb külső monarchiája — externa suprema monarchia totius orbis terrarum —, melyben a római pápa, mint Krisztus helytartója, minden világi és lelki dolgokban korlátlan teljhatalommal uralkodik : hitczikkeket állapit meg, istentiszteletet rendez, törvényt hoz, bont önkényesen, a hogy neki tetszik stb. — in qua oporteat Pontificem Eomanum habere potestatem avvmv&vvov, de qua nemim liceat disputare aut iudicare, condendi articulos fidei, abolendi scripturas, quas velit, instituendi cultus et sacrificia etc. — hamis. 2. Az egyház sajátságai. Az egyház, mint a szentek szívközössége — societas fidei et Sp. S. in cordibus s. communio sanctorum — : a) szent — sancta —, mivel azt Krisztus mint saját testét a maga lelkével — Spiritu suo — tölti be, megszenteli és igazgatja — sanctificat et gubernat —•. Az egyház szentsége tehát nem a külsőségekben : ruha és szertartásokban, hanem Isten Igéjében és az igaz hitben van — haec sanctitas (ecclesiae) non consistit in amiculo linteo, insigni verticali, véste talari, et aliis ceremoniis contra scripturam excogitatis, sed in verbo Dei et vera fide — \ b) örök — perpetuo mansura —, mert bár az istentelenek soka ellene tör — infinita multitudo impiorum ecclesiam opprimunt —, a Szent-Lélek által mind a világ végéig megáll — Sp. S. a sanctorum communione non discedit sed cum ea usque ad consummationem saeculi perseverat —; c) egy és közönséges — una et catholica —, mivel egymagában általános szellemi (s nem külső 14*