Masznyik Endre: Evangélikus dogmatika. Pozsony 1888. (Theologiai Szakkönyvtár I.)

II. Rész: Az evangélikus egyházi köztan anyagi elvéről, vagyis az üdvigazságról, mint hitigazságról - IV. Fejezet: A hitigazság elsajátításáról, vagyis a Szentlélekről és művéről

(1871. évf. 48. sz.) u. o. Luther alapeszméje a reformáczióról. (22. sz.). Révész Imre, Vélemény a m. prot. egyh. alkotmányának főpontjai felett. Debreczen. 1857. 1. Az egyház fogalma. Az egyház — ecclesia — elvileg — principialiter — az egész világon szétszórt — per totum orbem sparsi —, a Szent-Lélek által egybehívott — per Sp. S. convocati —, megszentelt s vezetett, Krisztus, mint egyedüli fŐ alatt — sub uno capite Christo —, egyazon bitben — in una fide — s különböző adományok mellett — multiplicibus dotibus — egyazon szeretetben egyesített szenteknek, az evangyéliom tiszta tanáról — pura evangelii doctrina — s a szentségeknek a Krisztus evangyéliomával megegyező kiszolgáltatásáról — administratio Sacramentorum .consentanea Evangelio Christi — külsőleg is felismerhető felekezetet és szakadást nem ismerő — sine sectis et schismatibus — örökkön fenmaradó szívközössége — perpetuo mansura societas in cordibus —. Az egyház egyedül, mint ilyen: a) Krisztus élő teste — baec ecclesia sola dicitur corpus Christi —, melyet Krisztus az Ő Szent-Leikével megújít megszentel és igazgat — Spiritu solo renovat sanctificat et gubernat —, melyből ép azért mindazok kizárvák, kik a Krisztussal életközösségben nincsenek — quare illi, in quibus nihil agit Christus, non sunt membra Christi —. A hitetlenek és gonoszok az Ördög országához és testéhez tartoznak — constat enim impios ad regnum et corpus diaboli pertinere —. b) Krisztus országa — regnum Christi —, az áz ország, melynek tagjai Krisztust vallják uruknak — habent Christum Dominum — s a Szent-Leiket vezérüknek — citra Sp. S. opem et operám nemo ad Christum pervenire potest — s melyen kivül nincs evangyéliom, nincs bűnbocsánat, nincs kegyelem, de van harag és kárhozat — extra haec Christianitatem, ubi huic Evan-